Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
cornea szintjéből nem emelkedtek ki. Feltűnő volt a szokottnál is jóval lassúbb, nagyon vontatottnak mondható és minden irányban egyenletes tovaterjedés. Továbbá az 5 infiltratum összefolyásából később támadt közös beszüremkedés alakja. Ez ugyanis úgy nézett ki, mintha 5 kis korongot egy körív mentén egymás mellé helyeztünk volna. Fontosnak tartjuk ennek a kiemelését, annál is inkább, mert a nem mycotikus infiltrátumok összeolvadása, összefolyása után azoknak se a helyére, se az alakjára nem lehet következtetni. A cryptococcus hominis által létrehozott keratoblastomycosis profunda a mély keratitisekhez hasonló képet mutatott. Dacára a folyamat mély és igen kiterjedt voltának, csak kis kiterjedésű és áttűnő kerek homályka maradt vissza, mely a cornea átlátszóságát alig csökkentette. Recidiva nem volt. Azonban nagyon komplikált és hosszantartó kezelést igényelt. A 2 keratomycosis periconica a gyógyulás tekintetében is középen állt a felszintes és mély keratitisek között. Alig hagytak nyomot maguk után. Recidiva sem volt. Az eddig általam észlelt 14 másodlagos szaruhártyabetegségben kórokozóként szerepelt : 2 penieillium crustaceum, 2 aspergillus faj, 1 aspergillus fumigatus, 3 aspergillus flavus, 1 mucor faj, 1 mucor cornealis, 2 scopulariopsis brevicaulis, 1. aterigmatocystis nirga és 1. oospora floccosa. A másodlagos keratomycosisok az elsődleges betegség képét megváltoztatják. Ha ez a változás előttünk fejlődik ki, könnyebb az eligazodás, legtöbbször azonban a már megváltozott kép kerül elénk. Ilyen esetben csak az segít, ha nem felejtünk el gondolni arra, hogy nincs-e gombás társfertőzésről szó. 2—2 trachomás és ekzémás pannus egyes beszüremkedései kikerekedtek s olyan képet vettek fel, mintha felszínük tűnyalábbal lenne megszurkálva s az eredeti szürkés színbe több-kevesebb fehér vagy pedig piszkos sárgás szín vegyült. Ezek a színben, felszínben és formában megváltozott infiltrátumok a többiektől teljesen eltérően viselkedtek abban is, hogy növekedésük alatt eredeti formájukat megtartották és ha egymás mellé kerültek, akkor is meg voltak különböztethetők külön-kiilön. Úgy néztek ki, mintha korongocskákat helyeztünk volna egymás mellé. A 2 trachomás pannus keratomycosisai közül az egyiket a penieillium crustaceum, másikat a sterygmatocystis nigra' a 2 ekzémás pannus közül az egyiket egy aspergillus faj, a másikat az oospora foccosa okozta. Mind a négy másodlagos keratomycosis felszintes volt s megfelelő kezelésre simán gyógyul!. 1 mucor faj a pannus exulceránsra ránőve az addig ellipsis alakú fekély kikerekedett, szürkés színe egyszerre zöldesszürke lett s addig egyenletes alapját egész kiterjedésében törmelék borította be s így feltűnően érdes lett. Érdekes volt egyik streptococcus által okozott ulcus serpensünk fertőződése aspergillus flavussal, amennyiben a gomba által létrehozott másodlagos keratomycosis telepei az ulcus serpensen átnőve annak kórokozói eltűntek s maga a baj is gyorsan gyógyult. E gomba tenyészete in vitro is igen gyakran fejlődésgátlóan viselkedett több gombával és baktériummá1 szemben is. A másik ulcus serpens kórokozója pneumococcus л-olt s a gombás társfetőzést a penieillium crustaceum okozta. Ebben az esetben is az volt a benyomásunk, hogy a ráfertőzés előnyösen befolyásolta az alapbajt. A gombatelepek megjelenése után az ulcus serpens nem terjedt tovább, a gyógyulás azonban nem volt olyan gyors és meggyőző, mint az előbbi gombával kapcsolatban. A 3 keratitis dentriticához csatlakozó keratomycosis, melyek közül az egyiket egy aspergillus faj, másik kettőt az aspergillus flavus hozott létre, az alapbajt meglepően megváltoztatta, a faágszerű kikopások egyes helyein apró kiemelkedések jelentkeztek, melyek lassan szürke korongocskákká fejlődtek ki. Mindhárom keratomycosis felszintes maradt és simán gyógyult. 127
