Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
elsősorban a retinaszövet anatómiai tulajdonságai — két helyen való fixáltsága és kifeszített szövetének rugalmassága — vezetik. A retinaszakadások végleges alakja nem a szakadás pillanatában, hanem bizonyos idő múlva alakul ki. A patkó-alakú repedések, állandó feszítésnek lévén kitéve keletkezésük folyamán, kevésbbé hajlamosak spontán gyógyulásra és természetükből kifolyólag többször vezetnek ablatióhoz, mint az orsóalakúak. Ilyenkor a szem mozgása az üvegtesti folyadéknak a retina alá jutását nagymértékben elősegítheti a mindjobban tátongó hiányon keresztül. Valószínűleg ez is egyik magyarázata annak, hogy miért találjuk az ablatiók vizsgálata alkalmával gyakrabban a patkó-szakadásokat. A retina rostjai a temporalis retinarészben hosszabbak, mint a medialis retinarészben, ezért a temporalis perifériás patkók jobban széjjelnyilhatnak és gyakrabban találhatjuk őket a keletkezett ablatiók mellett. Természetesen az a magyarázat is helyénvaló és nem mond ellent előbbinek, hogy azon a részen könnyebben jelentkezhetik a trauma is. Ha a repedés párhuzamos az idegrostok irányával, akkor alig nyílik széjjel, orsó-alakú marad, vagy még keskenyebb, hasadék alakú. Ez az alak hajlamosabb spontán gyógyulásra is, valamivel ritkábban okoz ablatiót, éppen ezért észrevétlen maradhat. Természetesen a patkó-alak egyszerre is előfordulhat az orsóalakkal. Szólnunk kell pár szót a multiplex repedésekről is. Ha a retina egyszerre több ponton szakad, a fent említett szabályosságok eltérést mutathatnak aszerint, hogy egymáshoz viszonyítva hol helyezkednek el a szakadások és milyenek. Mert értelem szerint a kifeszített hártya rugalmassági viszonyai az egyszerre töbh helyen történt szakadáskor megváltozhatnak. Fentiekben a külső trauma okozta repedések továbbalakulásából indultunk ki, de ha a magyarázat helyes, akkor a rugalmassági viszonyok éppen úgy alakítják tovább az egyéb okból 4. ábra. keletkezett szakadásokat is. így érthető, hogy a senilis, vagy myopiás, vagy más elfajulásból keletkezett szakadások is felveszik sokszor a rugalmas húzódásból adódó alakot utólag. Az elfajulásos területeken egyébként jelentéktelennek látszó trauma is okozhat szakadást. A szakadás ilyenkor is lehet szabályos, de ezeken a helyeken alaktalan lyukak is keletkezhetnek, melyek nem repedések, 120 3. ábra.
