Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
rigiditás 1 helyett 0,4. Adott esetben a szemfeszülés 7,5 g-mal mérve 30 Hgmm. Ez a 30 Hgmm tehát 43 Hgmm-t jelent, vagyis műtéti eset, mert a pilocarpin nem változtatott a helyzeten. Másik esetben Posner esete 50 éves nőbetegen a szemfeszülés 5,5 g-mal 35 Hgmm (1,5'), 10 g-mal 33 Hgmm (7'). A tényleges szemfeszülés 40 Hgmm, a rigiditas 0,75. Pilocarpin rendszeres használata után a szemfeszülés 5,5 g-mal 32 Hgmm (2'), 10 g-mal 33 Hgmm (7'), a tényleges nyomás 31 Hgmm, a rigiditas 1,3. Míg tehát pilocarpin használatára a látszólagos szemfeszülés mindössze 2 Hgmm-t esett, addig a tényleges szemfeszülés 9 Hgmm-t csökkent. Ez az eset nem operatív casus, hanem további conservatív kezelést igényel. 60 éves férfi beteget glaucoma gyanús panaszokkal utalja be osztályunkra az SzTK kivizsgálás céljából. Szemfeszülése 5,5 g-mal 29 Hgmm, 7,5 g-mal 30 Hgmm, 10 g-mal 31 Hgmm. Priedenwald tabella szerint a tényleges nyomás 26 Hgmm, a rigiditas 1,5. A betegnek véleményünk szerint nincs glaucomája, annak ellenére, hogy a 7,5 g 30 Hgmm-t mutatott. Ez a methodika sokszor eldönti a kérdést, hogy glaucoma vagy pseudoglaucoma van-e jelen. Tudjuk, hogy vannak esetek, amelyekben mély exeavatiót találunk, de soha nem mérhető magasabb szemfeszülés 25 Hgmm-nél. Weckers 4 esetében nem talált csökkent rigiditast. Az esetek egy részében azonban Thomassen és saját magunk is kifejezetten csökkent rigiditást találtunk, jeléül annak, hogy a 25 Hgmm 30 Hgmm volt. A Friedenwald-féle táblázatban az 5,5 g és 10 g súlyokkal kapott értékek vannak feltüntetve és pedig balra a szemfeszülés, jobbra fent a rigiditas. Ugyancsak Friedenwald szerkesztett egy ú. n. nomogrammot, amelyben az 5,5, 7,5, 5,10 és 15 g-os értékek görbéje, továbbá a tényleges szemfeszülés és a rigiditasi görbe vannak feltüntetve. Ezen nomogrammon úgy kapjuk meg a tényleges szemfeszülés értékét, hogy a két különböző súllyal kapott osztályrészeket összekötjük egy vonallal és ahol ez a vonal metszi az ordinátát : ott van a tényleges szemfeszülés értéke ; most ezzel a vonallal párhuzamos vonalat húzunk úgy, hogy az a kezdő 0 pontból induljon ki: ahol ez a vonal metszi a rigiditási scálát, ott van a rigiditas mértéke adott esetben. (L. 3. ábra.) Ily módon tehát a differentiáltonometria segítségével meghatároztuk, hogy a 7,5 g-mal mért 30—40 Hgmm közötti érték glaucomát jelent-e vagy sem. Ez a műtéti indicatio szempontjából rendkívül fontos kérdés, mert tudjuk, hogy vannak szemészek, akik pl. az angiodiathermiával a legjobb eredményt éppen a 30—40 Hgmm feszülésű szemek operatiójától látják. A mi véleményünk az, hogy ha a differentiáltonometria adott esetben 30 Hgmmnek tünteti fel a tényleges nyomást a látszólagos 35—40 Hgmm helyett, akkor az esetek egyenlőre conservative kezeljük. Milyen álláspontot foglaljunk el, ha adott esetben a tényleges érték 35 Hgmm a 40 Hgmm helyett? E fontos kérdés mérlegelésekor tudnunk kell a beteg vérnyomását. Az irodalomban régi adat, hogy vannak esetek, amikor aránylag alacsony szemfeszülés mellett romlik a látás és a látótér, máskor pedig magas szemfeszülés dacára a functio alig változik. Baillart, Lauber, hazai irodalmunkban Imre, Nónay hívták fel a figyelmet arra, hogy ha magas az általános vérnyomás, 3. ábra. Friedenwald-féle nomogramm a rigiditas és differentiáltonometria meghatározására Szemészet 8 113
