Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
41 esetben az ismertetett módon adagolva a terramycint gyógyulást értünk el. A záradéktest ellenőrzést 2—3 naponkint végeztük. A záradékok eltűnése általában egy hét alatt bekövetkezett, néhányszor két hét után. Figyelemreméltó, hogy a betegek 70%-a 20 éven aluli volt. 65% Tr. II. (Mac Callan) és 35% Tr. I. volt. Az átlagos ápolási nap 21 volt. 16 pannusos esetünkben csak terramycin kenőcsöt adva szintén jó eredményeket kaptunk. Incipiens pannusnál 3 nap alatt gyógyulás állt be, a kifejlődött pannus tenuisnál 1 hét alatt, exulcerált, infiltrált pannusoknál 2—3 hét alatt. A subjectiv panaszok minden esetben 24—48 óra alatt megszűntek. A betegek legnagyobb csoportjánál a terramycin kezelést kombinálva alkalmaztuk mechanikus kezeléssel (kaparás, dörzsölés). Minden esetben a terramycin kenőcs adását addig folytattuk, amíg a klinikai javulás és a záradékok eltűnése bekövetkezett. Klinikai javulás alatt a váladék, alapszövet beszűrődés megszűnését, valamint a folliculusok megkisebbedését, ellaposodását és számuk megfogyását és a papilláris hypertrophia mérséklődését értettük. A csomók a plicákban mutatkoztak a legresistensebbeknek. A beállott klinikai javulás után a megmaradt csomók és hypertrophiák mechanikus kezelése következett. Ilyen módon 165 beteget kezeltünk. Ezek közül Tr. = 4, Tr. II. = 117, Tr. III = 44. A váladékképződés majdnem minden esetben 3 nap alatt megszűnt, az alapszövet beszűrődése az esetek 80%-ában, 1 heti terramycin adás után megszűnt. A csomók megkisebbedése, illetve eltűnése eseteink 75%-ában két héten belül, míg 25%-ban 2—4 hétig terjedő időben volt megfigyelhető. A papilláris hypertrophia általában a kezelés 2—4 hétig terjedő idejében kezdett visszafejlődni. A záradéktestek eltűnése az esetek 48%-ában 1 héten belül, 36%-ban két hét alatt, 16%-ban pedig két héten túl volt megfigyelhető. Az átlagos ápolási nap 26 volt, de meg kell jegyeznünk, hogy ez a valóságban lényegesen kisebb lehetett volna, de eseteink felénél a terramycin hosszabb hatását figyeltük és így a már elvégezhető abrasio időpontja kitolódott. A betegek jól tűrték a kezelést, a kenőcs subjectiv panaszokat nem okozott, az abrasio elkerülése különösen gyermekeknél előnyös volt. Xéhány esetünkben kenőcsérzékenység fordult elő. 3 eset recidivált. Kezelt eseteink nagy részét 3—4 hónapja módunkban áll ellenőrizni. Saját megfigyeléseink alapján véleményünket a következőkben foglaljuk össze. Mi is, mint előttünk más szerzők a terramycint hatásos trachomaellenes szernek tartjuk, nemcsak a társfertőzésre, hanem magára a trachoma kórokozójára is. Emellett szóltak azon megfigyeléseink, hogy nemcsak a társfertőzés és váladékozás tűnt el a terramycin hatására, hanem a záradéktestek, a csomók, a beszűrődés és papilláris hypertrophia eltűnése is bekövetkezett. Továbbá, hogy mi is (mint Mitsui és mások) tapasztaltuk, hogy különösen friss trachomás eseteknél minden egyéb beavatkozás nélkül rövid idő alatt gyógyulást kapunk terramycin kezeléssel. Feltűnően jól reagálnak a fiatal korosztályok. Pannusos esetekben mi is tapasztaltuk, hogy sikeresen és rövid idő alatt gyógyítja a terramycin és azt gondoljuk, hogy minden eddig ismertetett eljárást felülmúl. A terramycinkezelést rutinszerűen a gyakorlat számára osztályon a következő módon ajánljuk. Mindennap 5 X 0,5—1%-os kenőcs adása, addig amíg a váladék, beszűrődés megszűnik és a csomókon a regressio jelei (megkisebbedés vagy ellaposodás) mutatkoznak. Ez legfeljebb 14 nap alatt bekövetkezik, ezután mechanikus eljárással a hátramaradt csomók eltávolítása mellett a terramycin kenőcsöt tovább adjuk a gyógyulás végéig. Ezáltal a gyógyulási időt lényegesen megrövidítjük. 104
