Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 1. szám
fejt ki, de távolabbról nem érvényesül (Kelen) (52). Intézetünkben végzett mérések szerint (Bozóky) (53) az általában használatos rádiumtűk környékén a következő isodosisok lépnek fel : 2 mgr Ra-Elem 1 mm ............................ 150 r/h 5 mm ............................ 40 r/h 20 mm ............................ 3,6 r/h (Az értékek 0,5 mm platina szűréssel értendők.) Közvetlenül a felületre helyezett, azaz kontakt módon alkalmazott rádiumkészítmény sugárzásának intenzitása a távolsággal arányban a következőképpen módosul : Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a szemhéjak daganatainak rádiumbesugárzása alkalmával a cornea és a lencse minimális sugárzást kap. A szem törőközegeinek védelme tehát tökéletesnek mondható. Fokozhatjuk a védelmet azzal, ha a sugárforrás és a cornea közé sugárnyelő anyagokat iktatunk, mint a különböző kontakt védő-szemüvegek (ólom és arany, alumínium, nikkel stb. ötvözetek). Egyszerűbb és elterjedtebb módszer az, hogy fokozzuk a sugárforrás-cornea távolságot. Ezt azzal érjük el, hogy a szemhéjakat elhúzzuk és ragtapasszal vagy a rádiumkészítmény rögzítőfonalával fixáljuk, esetleg oly módon, hogy paraffin-lemezt, vattahengert iktatunk közbe. A felső szemhéj erősebb eltávolítása céljából Holdin (54) a szemzugokban átmenetileg incisiót végez. A cornea kiszáradását a kezelés tartamára légmentes celofán kötéssel akadályozhatjuk meg. A curietherápia lcedvezö sugárfizikai sajátosságai miatt igen alkalmas a szemhéjak daganatainak eredményes kezelésére, az ép szövetek minimális veszélyeztetettségével. így érthető, hogy a régebbi és az újabb irodalom egyaránt jó eredményekről számol be (Selenkowski (55), Muschelow (56), Braunstein és Samkowski (57), Flemming (58), Hauchamps (59), Cavara (60), Berven (61), Kisfaludy (62), De Castro (63), Hunt stb.). Újabban a röntgentherápia is aktívan és eredményesen avatkozik bele ennek a localisátiónak a gyógyításába. Már a régebbi röntgentechnika is dicsekedhetett eredményekkel. Birch—Hirschfeld (1924) saját esetei mellett felemlíti, hogy Heyendahl 61,2% gyógyulást ért el röntgenbesugárzással. Sajnos, szinte lehetetlen megállapítani, hogy az akkori szerzők milyen módszerrel dolgoztak, mert a dosirozási adatok hiányosak vagy hiányzanak. Olyan fontos tényezők, mint a szűrés, a fokuszbőr-távolság, a feszültség, az áramerő, sőt a dosis, ritkán szerepelnek a közleményekben. Emiatt a dosirozás elvei felismerhetetlenek s az alkalmazott technikából rendszerint csak azt tudjuk meg, hogy milyen gyártmányú röntgenkészülékkel és milyen időtartamú besugárzásokkal dolgoztak. Természetesen elismerjük és nagyban méltányoljuk az akkori ténykedéseknek úttörő jelentőségét, de csak azt a következtetést őrizhetjük meg belőlük, hogy a szem valóban elég nagy sugárérzéketlenséggel rendelkezhetik, ha ilyen ingatag technika mellett sem 3. ábra. Rádiumkészítmény 5 mm................................................. 10% 10 mm................................................. 5% 20 mm................................................. 2% 30 mm................................................. 0% 3 mgr Ra-Elem 225 r/h 60 r/h 5,4 r/h 7
