Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 2. szám
A budapesti I. sz. Szemklinika (igazgató: Radnót Magda, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár) és a budapesti Egyetemi Gyógyszertár (igazgató : Csipke Zoltán egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Új szemészeti kenőcsalapanyag Irta : Kakán Ágost, Koritsánszky Dénes, Mándy Erzsébet Arról értesülve, hogy a Növényolajipari Kutató Intézet élelmiszertechnikai célokra glycerylmonostearatot állított elő, kértünk és kaptunk ilyen anyagot, hogy ez igen hatékony emulgátor segítségével kenőcsalapanyagot kísérletezzünk ki. E kérdéssel foglalkozni szükséges és időszerű is : kenőcsalapanyagaink ellen sok a jogos panasz, pedig ismereteink és vegyi iparunk fejlődése e téren is nagy lehetőségeket kínál. A glycerylmonostearat kémiai szerkezetében és ezért fizikai tulajdonságaiban is átmenet, kolloid-kémiai- összekötő kapocs a glycerin és a zsírok közt: a glycerin 3 szabad OH gyököt tartalmaz, a monostearatban a glycerin egy hydroxyl gyökén stearinsavval van eszterifikálva, míg a zsírokban mindhárom hydroxyl gyökén zsírsavval eszterifikált. Éppen ezért a glycerin vízzel keveredik, a zsírok (olajok) vízben nem oldódva, azzal összerázva tőle elválnak és külön fázist alkotnak : a monostearat vízben is, zsírokban is oldódik, és így az olaj és víz összerázásakor képződött emulsio két fázisra válását akadályozza, emulgátorként hat. Már az első kísérletek során a monostearat igen jó kenőcsemulgátornak bizonyult. Míg a 3% adeps lanae tartalmú paraffinkenőcs vízszáma 80%, addig a 3% glycerinmonostearat tartalmú paraffinkenőcs vízszáma 200%, vagyis vízből súlyának 2-szeresét képes felvenni kásásodás nélkül. A monostearat e kiváló kenőcs emulgeáló hatását, mint ahogy ez később az irodalom áttanulmányozása során kiderült, részben öntudatlanul és nem szándékosan, részben tudatosan már mások is előttünk felhasználták. így az V. Svájci Gyógyszerkönyv disznózsír helyett mesterségesen hydrált földidióolajat tett hivatalossá, mely Schenk dissertációja szerint magas vízszámát a gyártá s közben képződött monostearat tartalmának köszönheti (7). A Vanisol nevű alapanyag 8% monostearatot tartalmaz (3), mely azonban részben igen magas monostearat tartalmánál fogva, részben mert 20% szappant tartalmaz, bizonyára csíp. Mi a leg megfelelőbbnek a 3% monostearatot tartalmazó paraffin-keveréket találtuk (melyet oleum paraffin és ung. paraffin aa összekeveréséből állítottunk elő) ; mindhárom alkotórésze tehát hazai származású, mindig könnyen beszerezhető és olcsó anyag. Vizsgálataink egyik része arra irányult, hogy tudunk-e és hogyan tudunk a monostearat segítségével olyan kenőcsalapanyagot készíteni, mely megfelel a szemkenőcsalapanyagokkal szemben támasztott 3 főkövetelménynek (1) : 1. hogy az alapanyag ne izgassa a szemet, 2. hogy maga az alapanyag kedvezően befolyásolja a gyulladt kötőhártyazsák állapotát, 3. hogy az alapanyag kellően leadja a szem felé a kenőcs által bevitt hatóanyagokat. 1. A priori feltételezhető volt, hogy a monostearat a szemre nem ártalmas anyag, hisz tömény glycerin helyi alkalmazása diagnostikus, sőt osmotherapiás célból sem ismeretlen a szemészetben, a triglyceridek sok kenőcsalapanyag fő alkotórészei, tehát a glycerin és triglyceridek közti átmenet sem lehet veszedelmes, különösképpen 3% mennyiségben. Előbb nyúl szemén, majd saját szemünkön megpróbálva alkalmazása veszélytelennek bizonyult, de azt tapasztaltuk, hogy a szembe helyezett üres kenőcsalapanyag 1—2 percig ugyan, de csípő érzést kelt, mégpedig annál inkább, minél több monostearatot tartalmaz : a 3% monostearatos alapanyag csak igen kis mér■71
