Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 2. szám
séges. Ettől kezdve a megszerzett mélységlátást többé el nem veszíthetjük, hacsak, mint azt Vajda, kimutatta, esetleg az aggkornak nem esik áldozatul. A mélységlátásnak, de egyáltalán a kétszemes látásnak ez a rögzítettsége számos kórtünetnek is forrása. Ismeretükhöz nélkülözhetetlen az élettani viszonyok ismerete, mert nincs olyan kóros tünet, amely ne az épélettani működésben gyökerezne. A »kétszemes látás betegségei« (Csapody) ma már a szemészetnek önálló fejezetét alkotják és az ezekkel foglalkozó tudományág : az orthoptika kifejlődésére vezettek. irodalom Adamson : Nature, 168, 345 (1951). — Ames, Glicldon, Ogle : Arch. Ophth., 7, 576 (1932). — Ames, Ogle, Oliddon : J. Opt. Soc. Am., 22, 10, 538 és 11, 576 (1932). — Bielschowsky : Am. J. Ophth., 20, 478 (1937). — Chavasse : Squint (Keith Lyle), London, 1951. —-Colebrander : Ophthalmologica, 115, 363 (1948). Ned. Tschr. Geneesk., 11 (1948). — Ebbecke : Schw. Med. Wschr., 82, 977 (1952). — Granit és Wright: On the Correlation of Some Sensory and Physiological Phenomena of Vision, London, 1938. — Gaggenbiihl: Ophthalmologica, 115, 193 (1948). -—- Hamburger : Graefe's A., 150, 157 (1950). — Henschen : cit. Minkowski, Schw. Med. Wschr., 69, 990 (1939). — Holst: Klin. Wschr., 29, 97 (1951). — Javai: Ann. d'Ocul., 65, 97 (1871). —- Jankers : Ophthalmologica, 118, 182 (1949). — Keiner : New Viewpoints on the Origin of Squint, Hága, 1951. — Kleist: Gehirnpathologie, Lipcse, 1934. — Lord és Wright: Nature, 163, 803 (1949). — Miles : Am. J. Ophth., 32, 223 (1949). — Meissner : Beiträge zur Physiologie des Sehorgans, Lipcse, 1854. — Monakow, Gehirnpathologie, Lipcse, 1906. — Ogle : J. Opt. Soc. Am., 22, 666 (1932).—Panum: Physiologische Untersuchungen über das Sehen mit zwei Augen, Kiel, 1858. — Pavlov : Válogatott Művek, Budapest, 1952. —Pötzl: Wien. Klin. Wschr., 61, 706 (1949). —Kiggo és Ratliffe : J. exp. Psyeh., 40, 687 (1950), Science, 114, 17 (1951). —Szergijevszkij: Szodruzsesztoennoe koszoglazie i geteroforii, Moszkva, 1951. — Travers : Indications for the Kinetic Treatment of the Eyes, London, 1931. — Tschermak—Seysenegg : Einführung in die physiologische Optik, Prága, 1942. — Vajda : Szemészet, 82, 4 (1950). — Vogt: Klin. Wschr., 29, 113 (1951). — Wagner : Kiin. Wschr., 30, 769 (1952). — Zeemann : Ophthalmologica, 118, 4—5, 254 (1949). HÍREK A Csehszlovák Szemész Társaság, a Csehszlovák Orvosok Purkyne Egyesületének Szakcsoportja 1952. XII. 12—18-a között tartotta nemzetközi kongresszusát. A kongresszuson a Szovjetuniót Archangelszkij, kievi szemészprofesszor, a Szovjetunió Akadémiájának levelező tagja és Roszlawcev, az orvostudományok kandidátusa, a Moszkvai Helmholtz-intézet vezetője képviselte. A lengyel delegátusok Sztarkievicz és Krwawicz professzorok voltak, a német delegációt Velhagen professzor vezette. A román szemorvosokat Pacuraru és Gartner kartársak képviselték, a magyarokat pedig Radnót professzor. A kongresszus elnöke Kurz professzor volt, a Prágai II. sz. Szemészeti Klinika igazgatója. A főreferátumok a következők voltak : J. Votockova : A szaruhártya physiologiája ; Fr. Vrabec t A szaruhártya pathologiája. Az előadások nagyobb része e főtémák körül csoportosult. A csehszlovák szemészek nemcsak a szaruhártyaműtétek terén, de a szaruhártya physiologiája és pathologiája körében is igen beható vizsgálatokat végeznek. A kongresszus kiemelkedő előadása volt Vrabec munkája a szaruhártya idegellátásáról. A külföldi delegátusok is tartottak előadásokat, így Archangelszkij Pavlov tanainak jelentőségéről a szemészetben, Roszlawcev az electroretinographiai vizsgálatokról glaukomában. Radnót: A látószerv és a gonádok működésének összefüggéséről. Velhagen : Az utóhályog műtétének, módosításáról. A kongresszus rendezése példás volt, ami Kurz professzornak és munkatársainak, elsősorban Kiima docensnek az érdeme. Ezévi nagygyűlésünkéi 1953. május 30-án és 31.-én tartjuk a budapesti II. sz. szemklinikán. Főtémák : 1. A glaukoma therápiája. Főreferens : Boros Béla. 2. A szem- és környéke daganatainak therápiája. Eőreferens : Nónay Tibor. 3. A főtémákhoz csatlakozó előadások és bemutatások.
