Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 3. szám

áthidalni az in vitro inkompatibilitást és a Bizmocillin-készítményben lehetővé teszi, hogy kb. 66%-kal kevesebb P felhasználásával a nagy adagok azonos gyógyeredményét éri el. A bizmut amellett aktiválja a retikuloendotélt és a P kiválasztást meghosszab­bítja. A Threomycin tbl. szemészeti alkalmazása egyelőre még kísérleti stádiumban van. drágasága és mérsékelt forgalomba hozatala miatt szemészeti indikációja igen kor­látozott. Helyi alkalmazása azonban valószínűleg hamar lehetséges lesz. Irodalom 1. Waksman S. A. cit. Leopold : Arch, of Ophth. 1951. 46. 2. 1690. — 2. Lubseii N.: Ophthal­­mologica 1950. 120. 2440. — 3. Chandler és munkatársai : Bull. J. Hopkins Hosp. 1951. 89:81. — 4. Garrot L. P.: Brit. med. J. 1951. 205. — 5. Pastinszky és Rácz : ОН. 1952. 93. 1475—1478. —• 6. JBirge H. L.: Arch. Ophth. 1951. 46:225. — 7- Virrasztó : Gyógyszereink 1951. 14—15. 390. — 8. P. Szántó О.: Kiin. Mbl. f. Augenheilk. 1952. 120:574. — 9. Gauze G. F.: О. H. 1951. 12. — 10. Leopold, J. HArch, of Ophth. 1951 és 1952 (Annual Reviews). — 11. Langham M.: Brit. J. Ophth. 1951. 35. 6140. — 12. Leopold I. H. és La Molte W. O.: Amer. J. Ophth. 1947. 30:41. — 13. Spaulding E. H. és Anderson T. G.: J. A. M. A. 1951. 147. — 14. Gunnison J. P., Speck és Bruff : cit. Leopold: Arch, of Ophth. 1952. 48/2. 1760. — 15. Szabó Gy.: Szemészet. 1952. 4. 178—190. — 16. Frolov G. FVestn. Ophth. 1950. 29. 1. 30—32. — 17. Bocsever E. M.: Vestn. Ophth. 1950. 29. 1.25—30. — 18. Vincerevics M. A.: Vestn. Ophth. 1952. 31. 3. 19. — 19. Thygeson : Am. J. Ophth. 1951. 37:7. — 20. Sztrilich : Szemészet 1951. 3. 1480. — 21. Bendenritter : Szemészet 1951. 1. 3—10. — 22. Csumakov—Fradkin—Slikova—Avakjan—Zajcev : Vestn. Ophth. 1951. 30. 3. — 23. cit. Leopold : Arch, of Ophth. 1952. 48. 2. — 24. Radnót: Szemészet 1952. 3. 120. — 25. Bárdit : 0. H. 1952. 19. 565. KÖNYVISMERTETÉS CavaraV. és G. В. Bietti: Virus és rickettsia okozta betegségek szemészeti megnyilvánu­lásai. Bologna 1952. 834 oldal. Az olasz szemészek XXXIX. kongresszusán, 1952-ben tartott referátumok .alapján készült az a kitűnő munka. Cavara és Bietti a szemészek közül elsőként írták meg a szemészetnek ezt a ma már igen kiterjedt és gyors fejlődésben levő fejezetét. A monográfia 5 fejezetre oszlik. Az elsőt, a vírusok és rickettsiák tulajdonságairól általában, L. Scalfi írta. A második fejezet az emberre pathogen virus betegségeket tárgyalja. Itt találjuk meg 146 oldal terjedelemben a trachomát is. A harmadik fejezet az emberi rickettsia betegségekkel foglalkozik, a negyedik fejezet azokat a beteg­ségeket tárgyalja -— köztük a sympathiás ophthalmiát —, amelyeket valószínűleg vírusok okoznak. Az ötödik fejezet az állatra pathogen virus és rickettsia betegségek szemészeti vonatkozásairól szól. Valamennyi fejezetben behatóan ismertetik a szerzők a kórokozók tulajdonságait, az általuk oko­zott általános betegségeket és részletesen a szemészeti vonatkozásokat. Saját vizsgálataik és irodalmi adatok alapján, a munka végén táblázatban összeállítva található, hogy a leírt betegségek a szem mely részét támadják meg. A kitűnő leírásokat számos ábra egészíti ki. A munka értékét nagy mértékben emeli a minden fejezet végén található kitűnő bibliographia, melyben magyar szerzők is számos helyen szerepelnek. Radnót Magda. Fortschritte der Augenheilkunde. Vol. 1. E. В. Streiff szerkesztésében. 1952. S. Karger. Basel. Ara 39. 50 Sfr. A könyv előszavában Streiff kifejti, hogy a kötet pótolni akarja azokat az összefoglaló referá­tumokat, amelyeket annak idején az »Ophthalmolcgica« hozott és amely referátumok 1943-ban megszűntek. Egy-cgv tárgykörről szóló összefoglalás 3—5 év teljes irodalmát dolgozza fel.A több kötetre tervezett sorozat egyszersmind a Bibliotheca Ophthalmologica kiadványát is képezi: jelen első kötet a 36. fascic.ulust alkotja. Egy önálló dolgozatot is tartalmaz, éspedig T. Keith—Lyle : A concomitáló strabismus kezelése címmel. A többi fejezet egy-egy nagyobb összefoglaló referátum. G. Ten-Doesschate : A szemészet története. H. M. Dekking : Vizsgáló módszerek (refractio és accom­modatio, perimetria és scotometria, színlátás, adaptatio, izom-egyensúly, réslámpa, pupillometria, gonioscopia, tonometria, ophthalmoscopia, fényképezés). A. Biemond : Látóideg és chiasma. J. Nordmann : Szemlencse. H. Goldmann: Glaucoma (1946—1951). Ez a fejezet a lrgnagvobb, kb. 129 oldal terjedelemben. A témával foglalkozók számára fontos adathalmazt foglal magában az eredmények kritikájával. Hl

Next

/
Oldalképek
Tartalom