Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 3. szám

Az elmondottakból kitűnik, hogy a szemészetben mikor, milyen kezelési módot választunk. A helyi kezelés feltétlen előnyben részesítendő. Azonban különösen a tbc-s folyamatokban szükséges az általános kezelés is és ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi helyesebb szemészeti szempontból, a folyamatos vagy az intermittáló kezelés. Leopold figyelmeztet arra, hogy az intraokularis fertőzésekben gyakran igen gyenge az anti­­biotikus hatás, ezért az egész szemészeti adagolási mód átdolgozását ajánlja. Elméletileg az intermittáló adagolásnak szemészeti szempontból nagy jelentősége van, ugyanis csak így lehetséges, hogy a vérben — ha átmenetileg is —, de magas koncentráció keletkezik, ami a vér-csarnokvíz gát áttörését megkönnyíti és így köny­­nyebben bejut az ABI a szem belsejébe. Szólnánk kell még az ABI-ok kombinációjáról. Azt várjuk főleg, hogy az antibakterialis spektrum szélesedik, kisebbedik a rezisztencia kifejlődés lehetősége és a toxicitás csökken, mert egy-egy ABl­­ból kisebb adagot használunk fel. A kombináció eredménye egyébként lehet egyszerűen additiv, de lehet szinergista is. Eddigi ismereteink szerint szinergisták a P—Str, Au—Te, Chlo—Te. Bizto­san jó a P—Ba, Str—PAS. P—Sulfonamid kombinációi. Tudnunk kell azonban, hogy vannak egyenesen antagonista kombinációk is, ilyenek a P—Chlo, Str—Chlo kombinációk. Ezeket tehát együtt nem szabad alkalmaznunk. Több szerző szerint az antagonista vagy szinergista hatás létrejöttében az alkalmazás időpontja is szerepel. Pl. kimutatták, hogy ha a P-t pár perccel előbb adták nagy adagban, akkor a Chlo-nel nincs antagonista hatás (Gunnison és munkatársai (14). Sok tisztázatlan dolog van még e téren, ezért ha bizonyos kórokozó esetében nem tudjuk biztosan, hogy valamely kombináció jó-e, helyesebb, ha egy hatásos ABI-ot választunk. Az ABI-os kezelés javallata szemészeti szempontból nem szorul bővebb tárgyalásra. Bizonyos indikációkat mégis röviden érintenünk kell, ill. a ma elfogadott álláspont szerint ismertetnünk szükséges. Az ABI-ok és chemotherapeuticumok legnagyobb jelentősége kétségtelen a tbc-s szembajok kezelésében van és ennek a kérdésnek leg­nagyobb az irodalma. Úgyszólván az összes ABI-t kipróbálták már a tbc ellen. Az Au, Chlo, és a Te egyál­talán nem hat a tbc-ra. A mai leghatásosabb kezelésnek a Str-PAS-kúra bizonyult. Mérsékelt adagolásban esetleg intermittáló formában a Str és maximális dózisban a PÁS. Szemészeti szempontból ma ez a kezelési mód tekintendő a leghatásosabbnak. A helyi kezelésnek is tág a területe. Szabó (15) egy éve tartott továbbképző előadá­sában részletesen foglalkozott ezzel és jó eredményekről számolt be nemcsak a tbc-s, hanem a tuberculotoxikus és tuberculoallergiás szembetegségek kezelésével kapcsolat­ban. Mi is sikerrel alkalmaztuk főleg a szubkonjunktivális Str injekciókat heveny tbc-s uveitisben; teljesen reménytelennek látszó szemek sorsát sikerült így megfordítani. Az ekcémás kötőhártya—szaruhártya bántalmakban a penicillin csepp mellett a strep­tomycin cseppek kiváló hatása igen figyelemre méltó. Frolov (16), Bocsever (17) Szabó és mások eredményei alapján mi is többízben kipróbáltuk és makacs esetekben való­ban jó eredményeket láttunk. Vincerevics (18) a Str kezeléssel kapcsolatban hangsú­lyozza az egyéni adagolás fontosságát, továbbá a Str iontophorezis (2% NaHCO3 oldatban ml-ként 5000 у Str ; neg. polus a szemen) jó hatását. Periphlebitis tbc esetei­ben a legtöbb szerző szerint a Str nem hatásos, sőt egyesek szerint (Vincerevics) egye­nesen ellenjavallt. Nekünk ezzel szemben inkább jó tapasztalataink vannak a Str-PAS kombinált kúrával ilyen esetekben is. Ma még számos megoldatlan probléma van e téren ; a kontroll hiánya és kísérleti nehézségek miatt csak nagyszámú esetből von­hatunk le majd végleges következtetéseket. Nagy reményeket fúztek általában a trachoma antibiotikus kezeléséhez. Csumakov 1950-ben ajánlotta már az ABI-ok bevezetését a tr. gyógykezelésében. Thygeson (19) és mások kimutatták, hogy a tr. virusa átmenet a típusos nagy vírusok és a Kickett­­siák közt. E csoportba tartozik a tr. vírusán kívül a psittacosis, lymphogranuloma inguinale virusa is. Ez utóbbiak pedig igen jól reagálnak sulfonamidokra, továbbá Au és Chlo típusú ABI-ra. Nálunk az Au jó hatásáról Sztrilich (20) számolt be ; főleg helyileg alkalmazta. Bendenritter (21) foglalta össze legutóbb a tr. antibiotikus kezelési formáit 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom