Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 3. szám

megítélésénél tehát lényeges volt eldönteni, hogy ezek az anisometropiák törési, vagy tengely anisometropiák-e? Ennek érdekében az esetek nagy többségénél Javai Schiötz-féle ophthalmométerrel meghatároztuk és összehasonlítottuk a szaruk törőerejét. Az irodalomból általánosan ismert adatoknak megfelelően csak az esetlegesen

1. ábra. 64. eset : a bál arcfél kifejezetten fejlettebb; látszólagos facialis bénulás bal oldalon

2. ábra. 70. eset: a jobb arcfél fejlettel)!).

jelenlevő astigmiát írhattuk a szaru görbülési rendellenességeinek rovására, amennyiben az egyébként jelenlevő törési differenciákat nem tudtuk a szaruk törőerejének hasonló rendellenességeivel igazolni. Eseteinkben, az astigmiás esetek kivételével, a

3. ábra. 72. eset: a bal arcfél fejlettebb.

4. ábra. 58. eset : mindkét arcfél egyformán fejlett, deviatio septi nasi.

két szaru megfelelő átmérőjében 1 D-nál nagyobb különbséget sohasem találtunk. Éppen ezért — szemben Blatt-tel — az 1 D-s refractio differenciát nem tekintettük a két szem összehasonlításakor anisometropiának az arc-asymmetriákkal kapcsolatban, amennyiben ezek törési anisometropiák is lehetnek, amelyek a bulbus alaki megjelenésére nincsenek hatással.