Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 3. szám

Irodalom 1. A. G. Lihacsev, В. Sz. Preobrazsenszkij, I. Sz. Туоткгп : Fül-orr és gégebetegségek 1961. — 2. Jents : Oto-Rhino-Laryngologie im Kindesalter 1949. — 3. Denker—Kahler : Handbuch der Hals-Ohr-Nasenheilkunde. -— 4 D. G. Boyce—N. Bolker : American Journal of Ophth. 1949. Vol. 32. 1364. — 5. Kallay Ferenc—Misaura Tibor Ar.: Orvosi Hetilap 1961. 34. szám 977. old. A pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Boros Béla dr. egyet, tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye. A tavaszi kötőhártyahurut kezelésének mai irányelvei különös tekintettel az antihistaminicumokra Irta: Brand Imre. A conjunctivitis vernalis (CV) kóroktanára vonatkozó eddigi kutatások nem jártak eredménnyel. Anélkül, hogy a betegség eredetét tisztázták volna, a megoldatlan kér­dések egész sorát Vetették fel. А СУ kezelésében uralkodó naígy bizonytalanság szintén arra vezethető vissza, hogy a pathogenesis kérdésében a feltevések gyorsan követték egymást. Az infectiosus (Axenfeld (1), Mamoli (2), lueses (Derkac (3), Erdős (4), tuber - culoticus (Pascheff (5), Anastasoff (6) kóroki feltevések mellett a szerzők egész sora (Nestri(l), Lagrange (8), Weinstein (9) és mások) endokrin-neurovegetatív zavarra gondoltak. Legújabban Lippi (10) szerint is gyakran találhatók a CV-nál fejlődési és belső secretiós zavarok, vegetatív disfunctiók, Gassaneo-féle macrosomia hyper - thymica cum hypergenitalismo, mely az allergiás diathesishez tartozik. Más szerzők (Gallenga (11), Junius (12) sugárbehatást és photodynamiás behatásokat tételeztek fel. Mai felfogásunk szerint а СУ az allergiás szembetegségek közé tartozik és gyógykezelése ebben az irányban fejlődik. A mai therapiás törekvéseket több csoportban tárgyalhatjuk. 1. A capillaris permeabilitás befolyásolása. A gyulladásos jelenségeket az érfalak áteresztőképességének csökkentésével igyekeznek befolyásolni : így pl. Gutmann (13) intramuscularis riboflavin, Stern (14) riboflavin és nikotinsavamid befecskendezését alkalmazzák. Scharkovszkij (15) ismerve a C-vitamin desensibilizáló és antiallergiás hatását, lokálisan 5%-os ascorbinsav és narancs-, illetve citromlé cseppentéssel ért el jó eredményeket. Az utóbbi oldatok hatását a C-vitaminon kívül a P-vitaminnal magyarázza, amely az erek permeabilitás át csökkenti. 2. AnaestheticUmok. A kötőhártya túlérzékenységének csökkentését nervocidin­­nel már Kukán (16) végezte. A kötőhártya érzéstelenítése a kellemetlen subjectiv tüneteket csökkenti és ezért a Strebel (17) által ajánlott (novocain vagy larocain 0,1 — 0,2 ; Sol. adrenalini (non synth.!) 3,0—4,0! ; aqu. borát. 3% ad 10,0) cseppet ma is többen alkalmazzák. Imre ajánlatára Erőss (18) nagyobb beteganyagon erythrophlein kezelést végzett jó eredménnyel. A kötőhártya és cornea gyulladásos megbetegedéseinél az anaesthesia megszakítja a circulus vitiosust, amelyet a könnyezés, viszketés, fény­kerülés és dörzsölés tartanak fenn (Velhagen (19). А СУ kezelésénél a gyulladásos, érzékeny szerv nyugalomba helyezése érzéstelenítéssel a Speranszkij (20) féle neural­­therapiának felel meg. Ilyen céllal corneacomplicatiót okozó vernalisnál Hausicke (21) eredményesen alkalmazott subconjuntivalis novocain injectiókat. Olyan esetekben ért el javulást, amelyek egyéb kezelésre nem reagáltak. 8 Szemészet — 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom