Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 3. szám
Miután a kerület minden lakosát megvizsgálták, a járási (beosztott vagy kirendelt) szemorvos beutazta az összes orvosi körzeteket. Ellenőrizte az általános vizsgálat helyességét oly módon, hogy egyes családokat, vagy valamelyik ház lakóit kiválasztotta és megvizsgálta, továbbá ellenőrizte a körzeti orvos diagnózisát. Ebből a célból a járási szemorvos a körzeti orvosokkal együtt megvizsgálta a trachomás betegeket és azokat, akik trachomára gyanúsak voltak. A szemorvos ellenőrizte a körzeti orvos által eliendelt kezelés helyességét is, rámutatott az elkövetett hibákra és azokat ott helyben kijavította. Ugyanakkor a szemorvos a körzeti orvosnak segítséget nyújtott egyrészt a szervezési kérdésekben, másrészt a trachoma diagnózisával és kezelésével kapcsolatban. Olyan járásokban dolgoztunk, amelyekben nem voltak állandó szemészek. Ezért minden munkánkat az általunk kiképzett járási orvosokkal végeztük. Ezek kiutaztak az orvosi körzetekbe, megvizsgálták a betegeket, segítséget nyújtottak a szemináriumok megszervezésében, ismét megismerkedtek a trachoma klinikumával, kezelésével és megelőzésével, elmélyítették a trachomára és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó ismereteiket. Az orvosi körzet egészségügyi dolgozói az egész lakosság általános vizsgálataival párhuzamosan megvizsgálták a gyermekotthonok növendékeit, az iskolák tanulóit, csecsemőotthonok és óvodák gyermekeit. Ebben a munkában résztvett a járási orvos is, aki a trachomával kapcsolatos teendőkre kiképzést nyert. A vizsgálatot az iskolaorvosok, az óvodák és csecsemőotthonok orvosai jelenlétében végezték el. Abban az esetben, amikor olyan családot fedeztek fel, ahol trachomás beteg volt — a körzeti orvos előzetes negatív vizsgálati eredményével szemben — a család valamennyi tagját ellenőrző vizsgálatra rendelték be. Ez a munkamódszer kiegészítette a betegek felkutatására folytatott fő eljárást, a lakosság egészére kiterjedő szűrővizsgálatot. Nagy segítséget jelentettek a komszoniolisták, az úttörők, a Vöröskereszt Egyesület tagjai stb. Segítettek a nyilvántartás vezetésében, összehívták az embereket vizsgálatra, a lakosság körében előadásokat tartottak stb. M iután egy járásban elvégeztük a lakosság vizsgálatát, megszerveztük a betegség gyógyítását és megelőzését, két hét múlva átutaztunk a másik járásba. A járásban a trachoma elleni küzdelmet az általunk kiképzett járási orvos (trachomatologus) irányítása alatt folytatták tovább. Az állandó tervszerű irányítás és ellenőrzés érdekében a területi egészségügyi osztály vezetője és a területi szemorvos rendeletére ezekbe a járásokba szemorvosokat osztottak be a legközelebbi járásokból. Ezek kötelessége az volt, hogy a hozzájuk beosztott járásokban állandóan ellenőrizzék a munkát, gyakorlati segítséget nyújtsanak a körzet1 orvosnak a trachoma diagnosztikájában, kezelésében és megelőzésében. A szemináriumokon 44 körzeti orvost és 192 egészségügyi középkádert képeztünk ki. A lakosságnak 12 előadást tartottunk »A trachoma és az ellene való védekezés módja« c. tárgykörből. A szemináriumokon kiképzett körzeti orvosok jelenleg önállóan kezelik a trachomás betegeket, szemorvoshoz csak rendkívüli és szövődményes eseteket küldenek. A körzeti orvosnak nagy segítséget jelentenek az egészségügyi középkáderek a betegek felkutatásában és a trachoma megelőzésének irányításában. Ezt a nagyszabású munkát csak oly módon végezhettük el, hogy jó volt a munka megszervezése ; a járás összes egészségügyi dolgozói aktívan közreműködtek és a járás pártszervezetei, tanácsai és társadalmi szervezetei állandóan segítségünkre voltak. Hathatós segítséget jelentett számunkra a SZ. U. Tud. Akad.-ja rendes tagjának, Csirkovszkij Г. F.-nak »Trachoma« c. monográfiája. A közlemény sok gyakorlati útmutatást nyújt olyan orvos számára, akinek első ízben kell irányítania a trachomaelleni küzdelmet. 109
