Szemészet, 1952 (89. évfolyam, 1-4. szám)
1952 / 1. szám
működő részektől elválasztani. Ebből kiindulva mi a továbbiakban nemcsak a feltételes vakságnál alkalmaztunk gyönge ingertényezőket, hanem az alacsony látásélességnél is, amikor a perimetrikus vizsgálat a rendes ingertényezőkkel lehetetlennek bizonyult; gyönge ingertényezők alkalmazásával még néhány századrésznyi látás esetén is sikerült a látóteret felvenni és a skotomákat is kimutatni. Ezen adatok alapján A. V. Roszlávcevve 1 együttesen egyszerű készüléket szerkesztettünk, amely tulajdonkép perimeter, rajta mozgó, gyönge fényforrással. Amint kísérleteink igazolták, e készülék segítségével a látótér megvizsgálható és csökkent látásélességnél is kimutathatók a skotomák. Miután kissé részletesebben foglalkoztunk a pavlovi tan legfontosabb fejezeteivel, amelyek a szemészet terén alkalmazva máris értékes eredményeket adtak és még értékesebbeket ígérnek a jövőben, szükségesnek vélünk megemlíteni néhány tényt, amelyek még töredékesek, hiányosak ugyan és egyelőre rendszeresítetlenek, de amelyeknél a pavlovi felfogás alkalmazása értékes gyakorlati eredményeket adhat. íme mindenekelőtt a pavlovi eszmék felhasználása a gyermekek scrophulotikus szembetegségeinek gyógyításában. Ismeretes, mily súlyos megbetegedés képében jelentkezik a blepharospasmus a gyermekeken. Megszüntetése céljából az orvosok régebben azt ajánlották, hogy a gyermeket hideg vízben buktassák alá, mert ezután a gyermek nem ritkán kinyitotta a szemét és a blepharospasmus megszűnt. Ezt a módszert a gyermek lelkiállapotára gyakorolt nyomasztó hatása miatt azonban elhagyták. E hatás mechanizmusát tanulmányozva viszont arra a következtetésre jutottunk, hogy itt a központi idegrendszer befolyásáról és a beteg szem részéről már kialakult reflexnek a megszakításáról van szó. Ezért azt ajánlottuk, hogy e helyett az orbikuláris izmok blokádját alkalmazzuk, ami akinesiát okoz. És valóban, adrenalinos novokain injekció és az orbikuláris izmok rákövetkező időleges bénulása, azaz a reflektorikus lánc megszakítása után a blepharospasmus megszűnik és többé nem jelentkezik, a beteg gyermek pedig kinyitja szemét. Másik tény. Gyermekek scrophulosisában igen nagy jelentőségű a táplálkozás kérdése és a diéta előírása. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a szem állapota a gyermek diétájának hirtelen megváltoztatása nélkül is lényegesen megjavítható, ha állhatatosan megmaradunk amellett, hogy a táplálékfelvétel szigorúan megállapított időpontokban történjék. Ilymódon a feltételes reflexek jelentőségét .Pavlov szellemében használjuk ki. Tényleg kitűnt, hogy a diéta nagyobbmérvű módosítása nélkül, de azon feltételek alatt, hogy a gyermek az ételt mindenkor egy és ugyanazon órában kapja (egyidejű helyi kezelés mellett) a scrophulotikus folyamat csökken. Lehetséges, hogy ebben áll a gyermekek kórházi elhelyezésének a hatása, melyet régebben sok orvos észrevett (»A kórház falai gyógyítanak«), de amit ők nem tudtak helyesen értelmezni. Az elmondottakból látható, hogy a pavlovi tanításnak szemészeti alkalmazása terén a konkrét munka néhány vonalon máris elindítható. Nem lehet semmi kétség aziránt, hogyha akarunk és tudunk dolgozni, a pavlovi hagyatékot céltudatosan és egységfrontban kihasználva, szemészeti vonalon is, ezen az úton már aránylag Tövid idő alatt jelentős eredményeket érhetünk el. Ford : Dr. Palich-Szántó Oltja
