Szemészet, 1952 (89. évfolyam, 1-4. szám)
1952 / 1. szám
4. Az eddig elmondottakból látható, hogy ábránk segítségével a szemmozgások fő törvényszerűségei bemutathatok és így áttérünk gyakorlati alkalmazására a pathologiában, azaz a szemizmok bénulásaiban (1., 2. és 3. ábra). A bénulások kórismézésében követett eljárás a primaer deviatio, a compensáló fejtartás, a mozgáspálya-rendellenességek és a kettősképek vizsgálatából áll. A primaer deviatio megállapításához vegyük példának a jobb R. S. bénulását. .VIár Bénult •zom Primaer deviatio Mozgatja latot d$ /ranga Secundaer deviatio utrnasoás iránya Ягс-cs fejtartás JOBB OBI. am J. B. XX j. в XX J B. XX J. B. XX X JOBB user. sir? XX XX XX XX X Ml OBL sup XX XX XX XX X Ml ПЕСТ INK XX XX XX XX X' BAL RECT SUP. XX XX XX XX X' BAL OBL. INK XX XX XX XX Vu, BAL RECT XX XX XX XX X г Ъа! BAL OBL. SUP. XX X X XX XX к 3. ábra. említettük, hogy a primaer szemállás létrehozatalában mindegyik verticalmotor mindhárom működésével résztvesz. Ha a jobb R. S. e működései kiesnek, túlsúlyra kerül a két süllyesztő, a három abductor tónusa és a jobb szem le-kifelé fog mutatni. A rotatiós egyensúly a kifelé forgatók javára dől el. tehát a szem temporalfelé hengeredik. Mutatis mutandis ez áll a többi verticalis izomra is, úgyhogy kimondhatjuk : a primaer 3 — Szemészet 33
