Szemészet, 1952 (89. évfolyam, 1-4. szám)
1952 / 1. szám
A Budapesti Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének (igazgató : Sós József dr. egyetemi tanár/ év I. sz. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Hm!nőt Magda dr. egyetemi tanár) közleménye. Csarnokvíz hatása leukocyták baktériumphagocytosisára Irta : Ludány György dr.. Orbán Tibor dr. és Vajda Gyula dr. A csarnokvizet, mely »ultra-vivifiltratio« révén keletkezik, a mai felfogásunk ,szerint joggal sorolhatjuk a szövetnedvek közé. Bizonyos vonatkozásban olyan extracellularis folyadéknak tekinthetjük, mint a liquor cerebrospinalist, az izületi folyadékot, az izomszövetnedvet, a glomerulus vizeletet stb. A csarnokvíz vizsgálata ezek alapján a szövetnedvek általános pathophysiologiáját tekintve is, szélesebbkörű érdeklődésre tarthat számot. Physiologias körülmények között a csarnokvíz fehérjeszegény, isotoniás oldat, mely kevés sejtes elemet tartalmaz. A legkülönbözőbb chemiai anyagokat sikerült benne kimutatni; ezek töménysége részben egyedenként, részben állatfajonként tágabb határok között ingadozik. Kérdésesnek tartják, hogy antigént, antitesteket tartalmaz-e ? A csarnokvíz lebocsátása után keletkező ú. n. sekundär csarnokvíz merőben különbözik az elsőtől, összetétele lényegesen magasabb fehérjetartalommal a vérfolyadék felé közeledik. A csarnokvíz pontosabb analysisét, diagnosztikai célból is, mióta Amsler veszélytelen punctiós eljárását kidolgozta, mind szélesebb körben alkalmazzák. Ami a primär és a sekundär csarnokvíz ú. n. aspecifikus »védőanyag«-tartalmát (complement, phagocytosist serkentő képesség, bactericidia stb.) illeti, az irodalmi adatok arra vonatkozólag igen hézagosak, hogy milyen azoknak a leucocyták phagocyta tevékenységére gyakorolt hatásuk, pedig a kérdés klinikai szempontból is érdeklődésre tarthat számot. Martin és Muir szerint a primär csarnokvíz a sekundärrel szemben opsonicushatást nem fejt ki. Ezzel szemben előzetes közleményben még 1949-ben beszámoltunk röviden arról, hogy kutya primär csarnokvize a leucocyták bakterium-phagocytosisát, elősegíti (Ludány—Vajda). Legújabban Dorello ugyancsak azt közli, hogy kizárólag a sekundär csarnokvíz rendelkezik phagocytosist serkentő képességgel; vizsgálatait emberen és juhon végezte. A fenti ismeretek alapján egészséges kutyáknál és emberen részletesebb vizsgá" latokat végeztünk először is a primär, majd a sekundär csarnokvízzel. Az állatok csarnokvizét 1 napi éhezés után Pernocton-narkozisban szívtuk le. A csarnokvíz leszívása Amsler-tű segítségével üvegfecskendővel történt. A csarnokvíznek a phagocytosisra gyakorolt hatását ugyanazon állat savójának fenti képességével, illetve a physiologiás konyhasó-oldattal kapott értékekkel hasonlítottuk össze. A vérvételek a vena femoralisból történtek. A fehérvérsejtek bekebelező tevékenységének mértékét Wright módszere szerint határoztuk meg. A vizsgálatoknál 0,1 ccm csarnokvízhez, ill. vérsavchoz 0,1 ccm baktérium suspensiót adtunk (staphylococcus pyogenes aureus, ill. typhus baktérium), majd hozzá 0,5 ccm leukocyta-suspensiót elegyítettünk. A fehérvérsejteket patkány és kutya hasüregéből nyertük előzetessteril bouillo n-oltással. A keverék egy órára 37° C-os thermostatba került. Végül a leülepedett fehérvérsejtekből kenetet készítettünk és azt Gram. ill. May—Grünwald—
