Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám
élet követelményeinek megfelelő tartalommal töltötte meg az 1886 : V. törvénycikket mint annak végrehajtási utasítása. Az 1903-as év a magyarországi trachoma elleni küzdelem újjászületésének éve. Grósz Emil megérttette az illetékes tényezőkkel, hogy a trachoma elleni küzdelem terén elérendő komoly eredmények legbiztosabb eszköze a közegészségügyi kultúra terjesztése, megfelelő számú és jól képzett szakorvos és elegendő kórházi férőhely szembetegek számára. Ennek az elgondolásnak az alapján épült ki az ország trachomás vidékein a szemkórházak láncolata, amelynek egyik fontos láncszeme a budapesti Állami Szemkórház. Az Állami Szemkórház néhai Blaskovics professor vezetése alatt 83 ággyal, 1907. szeptember 22-én kezdte meg működését. Az egykorú orvosi főkönyv tanúsága szerint az első napon ápolásba vett 53 beteg közül 32 volt a trachomás, ami természetes is, hiszen az intézet a trachoma elleni küzdelem újjászervezésének és újjáéledésének köszönhette létét. Azóta több mint négy évtized telt el és az Állami Szemkórhoz —• hála mindenkori tudós vezetőinek —• ma éppen olyan fontos tényezője a magyarországi trachoma elleni küzdelemnek, mint alapításakor volt. A trachoma elleni küzdelem Magyarországon több mint hat és fél évtizedre tekint vissza. A megtett út múltban és jelenben egyaránt nehezen járható, annak ellenére, hogy szakemberek és laikusok tömege adta tudásának és lelkesedésének javát a siker elérése érdekében. Eredeti elgondolásom szerint 40 év adatait szerettem volna feldolgozni az ú. n. »nehéz évek«, 1944—-45—46. adatainak elhagyásával. A háborús cselekmények azonban intézetünk felett sem múltak el nyomtalanul, aminek következtében a négy évtizedre tervezett beszámoló a szükséges adatokat tartalmazó orvosi főkönyvek megsemmisülése miatt két évtizedre zsugorodott. Ennek ellenére is azt hiszem, hogy a rendelkezésre álló adatok áttekintéséből is le lehet vonni bizonyos hasznos tanulságokat. A rendelkezésre álló adatokat három táblázatba állítottam össze. (A táblázatok összeállításának nagy munkájában Oláh Imre dr. alorvos és Gőzön Gizella dr. segédorvos voltak segítségemre. Fogadják ezért hálás köszönetemet.) I. T Á В L Á Z A T É V Felvett betegek száma Trachomás betegek száma Szövődmény nélküli esetek száma Pannussal szövődött esetek száma 1930. 1642 597 (36-35%) 453 (75-8-1%) 144 (24-16%) 1931. 1477 .506 ( 34-26%) 366 (73-34%) 140 (26-66%) 1932. 1412 427 (30-24%) 270 (63-24%) 157 (36-76%) 1933. 1485 476 (32-05%) 303 (63-66%) 173 (36-34%) 1934. 1562 570 (36-49%) 421 (73-86%) 149 (26-14%) 1935. 1676 482 (28-76%) 401 (83-20%) 81 (16-80%) 1936. 1894 556 (29-36%) 439 (78-96%) 117 (21-04%) 1937. 2137 569 (26-62%) 438 (76-98%) 131 (23-02%) 1938. 2124 565 (26 06%) 384 (67-97%) 181 (32-03%) 1939. 2134 532 (24-93%) 283 (53-20%) 249 (46-80%) 1940. 1734 488 (28-14%) 405 (79-51%) 83 (20-49%) 1941. 2148 470 (22-81%) 378 (80-43%) 92 (19-57%) 1942. 2357 514 (21-81%) 299 (58-17%) 215 (41-83%) 1943. 2487 550 (22-11%) 308 (56-00%) 242 (44-00%) 1944. 1493 312 (20-89%) 195 ( 62-50%) 117 (37-50%) 1945. 1433 170 (11-86%) 99 (58-23%) 71 (41-77%) 1946. 1788 246 (13-75%) 134 (54-47%) 112 (45-53%) 1947. 2286 313 (13-69%) 269 (85-95%) 44 (14-05%) 1948. 2383 392 (16-44%) 355 (89-58%) 37 (10-42%) 1949. 3039 368 (12-01%) 309 (83-96%) 59 (16-04%) 38691 9103 (23-51%) 6509 (71-51%) 2594 (28-49%) 54
