Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám
<le a visszamaradt fertőző anyagot elpusztítani nem képes. Az állatokon előidézett kísérleti herpes viselkedése aetherkezelés után ezt világosan bebizonyította. Egyetlen esetben sem következett be teljes gyógyulás. Grüter előnyben részesíti a jódmethvlaethert. melynek bizonyos fokig desinficiáló hatása van. Steinseifer szaruhártvaherpesnél elektrokauter alkalmazását ajánlja. Ha a hámot ezzel sikerül elpusztítani, az eljárás célszerű és ajánlható. Linhsz kér. dendr.-nál rövidhullámkezeléssel próbálkozik. majd Вг-vitamin injectiókra tért át. Az elváltozások csak lassan javultak és ezért Linhsz a vitaminoldatot cseppek alakjában alkalmazta, majd később kenőcsben. Ez utóbbi módszer jobb, mert a kenőcs hatása tartósabb és védőréteggel vonja be a hámot, ami igen fontos, mert a hám minden herpeses megbetegedésnél igen törékeny, könnyen leválik és újabb herpeses rohamra ad alkalmat. Végül Linhsz is rátért a hám lekaparására. Grósz István a -vitamin injectiókat ajánlja és pedig kevesebb számban, de nagyobb adagokkal 5—10 mgr-ot egyszerre. Roth zinkiontophoresist ajánl. Fazehas kér. dendr.-nál, melyet ő a cornea neuritisének tart. В-vitamin injectiókkal igen jó eredményt ért el. A herpes legfontosabb okának а В-vitaminhiányt tekinti. Az elgondolás annyiban helyes, mivel a herpesvirus kifejezetten neurotrop és így a В-vitamin fontos alkatrészét képezi minden herpeses theraphiának. Egyedül azonban nem elegendő. A vírusra ugyanis a В-vitaminnak közvetlen hatása nincs, tehát továbbra is megmarad a hámban és innen a mélyebb rétegekbe hatolva a K. D. súlyos kórképét idézheti elő. Mindezen eljárások rövid áttekintése azt mutatja, hogy a legfontosabb momentum a hám eltávolítása. Csakis ezáltal akadályozhatjuk meg azt, hogy a herpesvirus a mélybe jusson és ott K. D.-t idézzen elő. Tapasztalataim szerint a legcélszerűbb a hám lekaparása Vogt szerint és a lekapart területnek aqua chloricaval való megérintése. Ez utóbbi helyett jódtincturát is használhatunk. Az abrasio könnyen sikerül, mivel a herpessel fertőzött hámréteg csak lazán tapad. Az abrasio elvégzése után bőségesen borvaselint teszünk a szemrésbe, hogy ezáltal minden dörzsölő hatást kiküszöböljünk. Szükség esetén az eljárást meg is ismételhetjük. Ami végül a K. D. therapiáját illeti, azt a következőkben foglalhatjuk össze. A fájdalomcsillapítás mellett, mely elsőrendű követelmény, a kezelés előterében áll a hám kiszáradásának, repedezésének és ezek folytán való leválásának megakadályozása. Ezt legjobban azzal érhetjük el, ha állandóan valamely olajos cseppet alkalmazunk. Ezt a tüneti kezelést azonban ma, midőn a herpes pathologiája már meglehetősen tisztázott, összeköthetjük a fontos szerepet játszó vitaminok helyi alkalmazásával. В-vitamin mellett az А-vitamin jelentőségére kívánom e helyen a figyelmet felhívni, hiszen ezen vitaminnak a szaru hámjára való jó hatása más folyamatok észlelése alapján ismeretes. A különböző B-vitaminkészítmények közül a rendelkezésemre álló aneurint alkalmaztam naponta injectiók alakjában és kedvező hatást észleltem. Ez a hatás azonban messze mögötte maradt annak a jó hatásnak, melyet a B-vitamin felszínes szaruhártyaherpeseknél mutatott. Az iontophoresist magunk is megpróbáltuk, de jó hatást nem tudtunk észlelni s a betegek is rosszul tűrték a fájdalmasság miatt. Mydriaticumok, meleg, különösen thermophor alakjában és a dionin nélkülöhetetlenek. Összefoglalás A K. D. therapiája súlyos feladat, mert a betegség igen nehezen befolyásolható. Ezzel szemben a K. D. fellépése elkerülhető, illetve megakadályozható. Ennek a módja a szaruhártya felszínes herpeses megbetegedéseinek korai felismerése és okszerű kezelése. 45
