Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám
izomsejtek összehúzódása által az átmérő egyik irányban való megrövidülése, a lumen ellipsissé vagy pl. patkóalakúvá válása az átáramló folyadék mennyiségét jelentős mértékben csökkenti. Annak megfelelően, hogy az intraocularis közép- és nagyarteriolák médiájának izomzata nem összefüggő réteget, hanem csoportos izomnyalábokat alkot, ugyanazon metszetben egymás mellett láthatunk ilyen epitheloid izomsejteket és rendes, sima izomsejteket. Ezek a sejtek közvetlenül az endothelen feküsznek, köztük a menbrana elastica interna hiányzik. Az epitheloid izomsejteknek éppúgy, mint az általuk alkotott a. V. a.-oknak a működése rendkívül érdekes. Említésre méltó, hogy ezek a sejtek 1. erős contractio-képességükkel a vérkeringést szabálvozzák, 2. rendkívül szoros kapcsolatban állanak a velőtlen idegrostokkal, azokba mintegy be vannak ágyazva, 3. egy pontosan meg nem határozott acetylcholin (H-anyag, acetylcholin?)-szerűen ható anyagot választanak ki, amelyet közvetlen a vérbe juttatnak. (Gibbs—-Szelöczey.) Az a. V. a.-ok a szervezet számos helyén előfordulnak : ujjbegy, orrcsúcs, glomus coccygeum, béltractus, férfi és női nemi szervek, vesetok és vesekéreg paramedullaris 2■ ábra. A= Epitheloid. izomsejtek egy glaucoma absol. miatt enucleált szem érhártyájában. H az arteria oszlása. (Orbán, 420 X, H. E.) 3. ábra. Arterio-venosus anastomosisok nyúl fülkagylójában. (Clara után).Л arteria, V = vena, AVA= arteriovenosus anastomosis, B = contraditis bulbus. része. Utóbbi képezi a Trueta-féle elmélet alapját, amely a vese kortanában nagyjelentőségű. Az a. V. a.-on megkülönböztetünk egy tölcséres artériás, egy intermedier erősfalú és vékonyfalú, vénás részt (3. ábra). A vénás rész előtt zsákszerű tágulat van, amelyet Spanner »Staubecken«-nek, Clara pedig contractilis bulbusnak nevez. Ezen bulbus elején és végén erős záróképes izomgyűrű ú. n. fojtóberendezés van. A szabályszerűen előforduló fojtóberendezések az elvezető részen fontos és állandó jelei a kétségtelenül különös functionalis feladatoknak. Az izomgyűrű összehúzódása jelentős mennyiségű vért tart vissza, ellazulása pedig a vér kiömlését teszi lehetővé. Nem óhajt juk a vena vorticosa ágain található bulbiculusokat ezen »Staubecken«-ekkel azonosítani, de önkénytelenül felvetődik a kérdés, lehet-e keringést befolyásoló szerepe a vorticosa-ágakon található bulbiculusoknak. Előző közleményben már beszámoltunk a vena vorticosa ágain levő gömbszerű tágulatokról, melyeket bulbiculusoknak neveztünk el. Sem a régi, sem a legújabb, háború utáni szovjet, francia és amerikai szemészeti irodalomban ezekre vonatkozó utalás sehol sem található. Röviden összefoglalva erre vonatkozó vizsgálataink eredményét : a bulbiculusok a vorticosa ágain majdnem kivétel nélkül ott találhatók, ahol az arteria eil. post. brev. ágai a vorticos-aágak alatt elfutnak és az ág lumenével arányos nagyságúak ; legfőképpen az aequator előtt helyezkednek el oly módon, hogy nem a vena-ág tengelyében, hanem kissé excentrikusán feküsznek (4. ábra). 39
