Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám
A fehér higanykenőcsöt csak szemhéjra alkalmazzuk (pediculosis stb.). Szólnunk kell e helyen a penicillin-kenőcs kérdéséről is. Sói hygroskopikusak lévén inkább vizes oldatban maradnak, minthogy penetrálják a szaruhámsejtek lipoproteingát ját. Ezért helyes gondolat száraz suspensio, vízmentes alapanyagban: penicillin-Na vaselinben (Swan). Mivel a befertőződés nem ritka (penicillinase!), konzerválószer adandó hozzá. Más szempontot jelent, ha a baktérium-fejlődés gátlását nézzük : ez vízzel keveredő bázis esetén a legnagyobb, míg tartósság szempontjából az ung. alcohol, lanae a legjobb (2 hó jégszekrényben, 3—4 hét szobában). Klinikai megfigyelések az egyszerű sárga vaselin (90%) + parafin liqu. (10%) kombináció mellett szólnak, ahol is kristályok finom dispersiója szerepel (Sorsby). Magas conc. esetén a felszívódás a szem belsejébe is előnyös (25—50 ezer E. penicillin szükséges). Klein szerint az o/v emulsio hamar inactiválódik, bár jó a felszívódás, ezért ung. alcohol lanae típusú basist ajánl, amely lényegileg különböző parafinok és zsíralkoholok keveréke (»v/o«). Ez jól tapad, nincs bomlás és tartós. Vízmentes alapanyagunk megfelel a célnak. Tapasztalataink ulcus serpens eseteiben nem fedik az irodalmi eredményeket. Ha azonban ilyet alkalmazunk, úgy fenti megállapításokat tartjuk szem előtt: magas concentratio, megfelelő basis, friss készítés ! A nálunk forgalomban lévő gyári kenőcs alacsony töménységű és gyakran okoz contact-dermatitist. A régebben divatos ezüstkenőcsök (argolaval, collargol, akutol—) helyét a rivanol (Liebermann) foglalja el. melyet félszázalékos töménységben műtétek után használhatunk. Meg kell említenünk azt a tényt, hogy a legtöbb desinficiens, valamint a sulfonamidok is gátolják a sebgyógyulást s ezért sebkezelésben csak rövid ideig alkalmazandók. Véleményünk szerint alkaloidák (tágítok, szűkítők) nem valók kenőcsös vehiculumba, mert igen érzékeny vegyületekről van szó, amelyek stabilizálása kenőcsös közegben lehetetlen, továbbá könnyen kristályosodva éles szemcséket, alkotnak. A felszívódást kenőcsből Klein Miklós tanulmányozta, az alapanyagkérdéssel egyetemben. A bevált szemhéjkenőcsök mellett (bérzink, noviform) folyamatba tettük az -5% vioform kenőcsöt is, amely a jodoformot hivatott pótolni a kötőhártya és szemhéj gümőkóros folyamataiban (chinoÜn-származék 41% jódtartalommal). Szükség van ezek mellett az ichthyol-zinkre rosaceás folyamatok ellen, fél ill. három százalékos conc.-ban, hatékony rézkenőcsre a trachomások utókezelésében, massage-zsal egybekötve (rézoleat?)22 továbbá hámosítóra cystein alakjában (5%)7 és végül érzéstelenítőre percainnaX (2%o). Összefoglalás Hazai alapanyagokból sikerült szemkenőcs-vehiculumokat összeállítani, amelyek jó pharmakologiai hatás mellett nem irritálnak, bevonó hatásúak s a könnyfolyadókkal jól keverednek. Egy víztartalmú és egy vízmentes formula segítségével a mindennapos szerek sora állítható elő. A frissen készítendő kenőcsök (higany) tégelyben szerelendők ki, a többiek lehetőleg tubusban. A csíramentességet nipaeszterek biztosítják, hiánya esetén merfent kell kipróbálni. Úgy klinikailag, mint gyógyszerészeti vonalon kipróbált és bevált alapanyagaink bevezetése régóta fennálló komoly hiányosságot old meg a szemészeti gyógykezelésben. Irodalom VIII. Szovjet Gyógyszerkönyv. — 1. Babies: Szovj. Pharm. 1934, 24. — 2. Biok : Ophthalm. 106, 2. — 3. Bonde : Pharm. Zentralhalle 1932, 611. — 4. Brandrupp, Pharm. Ztg. 1934, 73. — 5. Gymer : Pharm. Polska 1950. 178. — 6. Golez és Freundweiler: Schw. Apoth. Ztg. 1932, 413. — 7. Grósz I.: Honvédorvos 1951. 5. — 8.P. Heath: Am. Jl. Ophth. 22, 8. (1939). — 9. Jakobsen: Pharm. Weekbl. 1949, 405. — 10. Kedvessy—Grósz—Szepesy : I. Gyógyszerésztudományi Értesítő 1949. 22. о. II. A Gyógyszerész 1949. 22—23. sz. III. A Gyógyszerész 1950. 12. sz. — 11. Klein M.: Graefes Arch. 128, 3—129, 3—131, 1 ; Modern Trends etc. (Sorsby), 1949. — 12. Lehmann : Schw. Apoth. Ztg. 1941, 41. — 13. Lehner : Ther. Umschau 1948, 10. — 14. Lehrfeld és Donelly : Arch. Ophth. 40 : 39, 1948. — 15. Liebermann L.: Budapesti Orv. Űjs. 1926, 3.— 16. Löwenstein : Therapia 215
