Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám
Szérumbetegség által okozott exophthalmusról a rendelkezésemre álló irodalomban említést nem találtam. Az exophthalmus létrejöttének feltételei általában Adrogué és Cerboni szerint: 1. azon erők csökkenése, melyek az orbitában a helyén tartják a bulbust, 2. a vízmennyiség megszaporodása az orbitában, 3. az orbitatartalom megnagyobbodása. Eseteinkben az exophthalmust nyilvánvalóan az orbita tartalmának oedema okozta megszaporodása idézte elő. Hogy az orbita szövetének oedemája exophthalmust okozhat, bizonyítják a thyreotrop hormonnal előidézett exophthalmus esetek, melyek oka az orbita víztartalmának megnövekedése. Az endokrin eredetű exophthalmusokban az orbita szöveteinek oedemakészségén kívül hormonalis tényezők szerepelnek, amint azt a kísérleti exophthalmusok, a Zimmermann-féle paradox exophthalmus is bizonyítják, Smelser, Plummer. Russel , M. Wildes, Brown és Dobyns, Brain, Wallner és Radnót, Hagedoorn és Westhoff, vizsgálatai szerint. Míg az endokrin eredetű exophthalmusoknál a sympathicus jelenléte nem szükséges (Smelser sympathectomisált állatokon. Brain sympathicus bénult embereken látta létrejönni), addig az allergiás alapon létrejövő exophthalmus keletkezésében vasomotoros zavarokat tételezünk fel, melyek a vegetatív idegrendszer útján a retrobulbaris szövetben oedemát hoznak létre. Az a körülmény, hogy az irodalomban anaphylaxiás alapon létrejött exophthalmus a ritkaságok közé tartozik, annak tudható be egyrészt, hogy a betegek csak igen ritkán kerülnek szemosztályra, másrészt az ugyanakkor fellépő szemhéjoedemák, chemosis az esetleg csak kisfokú exophthalmust fedik. Ezenkívül a szem és más szervek részéről jelentkező tünetek az esetek nagy többségénél jóindulatúak és nem igényelnek kórházi ápolást, az igen gazdag tünetcsoport mellett az átmeneti exophthalmus elkerülheti az észlelő figyelmét. Összefoglalás Első betegünknél szérumbetegséggel szövődött exophthalmus esetét ismertettük, mely a reinjectiót követő 48 óra múlva lépett fel, szemhéji oedemák, chemosis és ecchymosisok kíséretében. Második esetünkben az exophthalmus Quincke-oedema kapcsán keletkezett. Irodalom Adrogué és Cerboni: Ref. : Ophth. Lit. I. 307. 1947.— Birch-Hirschfeld : Graefe—Saemisch 2. Aufl. 9. 270. 1909. — Brain : Lancet 1217. 1939. — Brain : Amer. J. Ophth. 29. 1029. 1946. — Brown M. és Dobyns : Ref : Excerpta M. XII. 2. 28. (68.) 1947. — Csillag : Kiin. МЫ. f. Augenheilk. 98. 206. 19,37. —- Fuchs : Graefes Archiv 41. (4.) 229. 1896. — Grass : Wiener Med. Presse. 20. 884. 1887. — Hagedoorn és Westhoff : Ophthalmologica 106. 93. 1943. — Löwenstein : Allergische Augenerkrankungen 1938. — Németh Lajos : Allergiás szembetegségek, 1943. (Magyarul.) — Peters : Henke—Lubarsch XI/2. — Plummer és Russel M. 11’. ; Arch, of Ophth. 13. 833. 1935. — Smelser : Amer. J. Ophth. 30. 917. 1947. — Smelser : Amer. J. Ophth. 20. 1189. 1937. — Teillais : Annales d’Ocul. 119. 423. 1898. — Van Bogáért: Ref : Zbl. Ophth. 32. 276. 1935. — Wallner E. és Radnót M. : Orvostudományi közlemények 4. 578. 1943. (Magyarul.) — Walsh : Neuroophthalmology Baltimore, 1947. 1-1 Szemészet 209
