Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám
Hazai vonatkozásban az A.-ről csupán egy referátum (23) alapján szerezhettünk tudomást, azonban vizsgálatokról ezideig nem számoltak be. Ezért érdemesnek tartjuk “vizsgálatainkat ismertetni, melyek részben megerősítik a külföldi szerzők megállapításait, részben ellentmondanak azoknak, valamint új megállapításokat is tartalmaznak. Kísérleteink első csoportjában azzal foglalkoztunk, hogy az A. milyen töménységben bakteriostatikus, illetve baktericid hatású gennyesztő-, valamint bélbakteriumokkal szemben. Az értékeket egybevetettük az irodalom idevonatkozó adataival azok helyességének ellenőrzésére és tapasztalatszerzés végett. Másodsorban megvizsgáltuk ugyanazon bakteriumfaj különböző törzseinek antibiotikum-érzékenységét és néhány tájékoztató vizsgálatot végeztünk az antibiotikumok antagonisztikus hatásának megállapítására. Végül kísérleteink harmadik részében gyakorlati irányú kérdést is igyekeztünk feldolgozni. Az irodalmi adatok szerint u. i. a trachoma, A.-nel való kezelésének eredményessége és a szer támadáspontja kétséges, ezért megvizsgáltuk, hogy az egészséges és trachomás egyén kötőhártyájának baktériumflórája mennyire érzékeny ezen és más antibiotikum, illetve azok kombinációival szemben. Feltételezhető ugyanis, hogy az A.-nel való kezelés kedvező hatását a kísérőflóra gátlásával éri el. I. A bakteriostatikus és baktericid hatás megállapítására steril desztillált vízben oldott A. hydrochloridból Levinthal húslevesben 1 :1000-től 1 : 130.000.000-ig hígítássorozatot készítettünk. A táptalaj pH-ja a sorozatban 6’8—-7'2-ig fokozatosan változott, mely az A. ezen sójának savi jellegére mutat. Minden kémcsőbe normál kacsnyi mennyiséget vittünk a 2 milliárd/cm3 csírát tartalmazó törzssuspenzióból és 72 órán át 37 C°-on inkubáltuk. Azt a legnagyobb hígítást, melyben 24 óra múlva nem volt növekedés bakteriostatikus, amely pedig még 72 óra után is növekedésmentes maradt, baktericid titernek tekintettük. A baktericid hatás fennállását agarlemezre való kioltással is megerősítettük. A két érték miként az 1. számú táblázatból kitűnik, lényegesen különböző. Az eltérés a Gram-negativok csoportjában különösen feltűnő. 1. sz. táblázat. Az aureomycin bakteriostatikus és baktericid hatása genny esztő és bélbaktériumokra Baktérium törzsek Aureomycin bakteriostaticus concentration a ji.gr/ccm [Igr/ccm * Aureomycin baktericid concentration a jj.gr/ccm * a о ьо =5-1. Staph, pyog. albus 1 : 4,096.000 0-23 1 : 128.000 7-83 2. Staph, pyog. aur. haemolyt. 1 : 4,096.000 0-23 0-02—2-0 1 : 64.000 15-62 3. Str. pneumoniae 1 : 16,384.000 0-05 0-1—1-0 1 : 256.000 3-91 4. E. coli 1 : 128.000 7-83 1-5—50-0 1 : 32.000 31-25 5. P. vulgaris 1 : 16.000 62-50 1-2—250-0 1 : 8.000 125.0 6. Ps. aeruginosa 1 : 16.000 62-50 100-0—250-0 1 : 4-000 250-0 7. S. typhi 1 : 256.000 3-91 1-25—25-0 1 : 32.000 31-25 8. Sh. dysenteriae (paradysenteriae) 1 : 64.000 15-62 1-5—2-5 1 : 16.000 62-50 * Az irodalmi adatok szerint (1, 2, 3, 21). Szemészet 17
