Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám
A további azonosítások már csak kényelmi szempontokat szolgáltak, a számítások egyszerűsítését. A Nagel-anomaloskop keverő csavarja teljes zöld-nyitásnál nullán, teljes vörösnél 88-on áll. Tehát a pigment-anomaloskop 200 mm-es hengerhosszát is 88 részre osztottuk, nullával a zöldnél. így a quotiens-léeen közvetlenül leolvashattuk nemcsak a spektráüs, hanem a pigment-quotienst is. A hengerpalást méretei pontosan 100-szor 200 mm lévén, milliméterpapíron a parallelogramma átlóját meghúzva a zöld-vörös keverési arányt bármely állításban közvetlenül leolvashattuk és az eredményt számítással is ellenőrizhettük (3. ábra). Hasonló elvek alapján még két további pigment-quotienst határoztunk meg. éspedig az ős-zöld-ősvörösét, valamint az őskék-ős-sárgáét. Ezekre nézve ugyan spektráüs quotiens nem állt rendelkezésünkre, de egymás között összehasonlítva is értékes adatokat szolgáltattak. A megoldás kulcsát pedig éppen az ős-zöld-ősvörös quotiens adta kezünkbe deuteranopia esetében. Az ős-színeket az előbb elmondott elvek alapján Richter adatai szerint választottuk ki a színkörből. Egyenletet mindkét esetben «-fehér és p-feketéből kevert szürkével kellett keresni. A vizsgálatok összesített táblázata a következő : Csoport Név Sp. qu. P. qu. Tl/Li P. qu. z/v P. qu. k/s Stilling 1 P. K. 1-0 1-0 1-0 1-0 hibátlan C. S. 0-9 0-96 097 0-08 3 hiba 2 Z. L. 0-95 0-99 0-94 0-99 2 hiba R. M. 1-05 0-98 0-87 0-91 2 hiba K. A. 4-9 1-9 21 10 hibátlan 3 N. Z. 3-4 1-4 1-4 1-1 3 hiba G. B. 3-8 1-3 1-4 1-0 sok hiba B. M. 01 0-65 0-60 1-0 sok hiba 4 1). M. 0-83 1-1 11 0-53 9 hiba 5 G. L. oc 1-0 1-0 sok hiba S. G. 0 0-00 1-3 0-52 sok hiba e s. s. 0 0-65 1*4 057 sok hiba Az első csoport stabilis középnormális (1. Aczél Györcjy közleményét e számban) Csupán egy személy adatai szerepelnek, mivel valamennyi megegyező. A többi csoportban is a jellemző adatokkal rendelkező többször vizsgált személyeket állítottuk össze. Az első csoport pigment-quotiensei természetesen mind 1-nek telelnek meg. mivel az ő állításaik középértéke volt a quotiensek osztója. Legfeljebb az jegyezhető meg. hogy minden 1-es spektráüs quotiensű vizsgált egyformán ugyanazon a helyen találta ]80
