Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám
Kakán A.: A szem felszínén levő hypertoniás folyadékréteg is szerepel a szaruanyagcserében. Tóth Z.: Nemcsak a vénás rendszer működésén múlik a glaukoma. Legalább annyira fontos az artériás rendszer szerepe. Kétségtelen, hogy Sondermann fejlődéstani kutatása azt mutatta ki, hogy az artériás rendszer működése megkönnyíteti, míg a vénás vér elfolyása a sclera hullámfogó hatása miatt meg nehezített. Hátha ez okozza a vénás rendszerben található ampullák fejlődését. Zárszó : Weinstein : A gl.-kutatásban nagy jelentősége van a szovjet kutatók által inaugurált differentialtonometriának, mely a sclera rugalmasságát méri. Az üvegtest jelentőségére utal a hyaluronidase, mely egyszer consistensebbé, máskor hígabbá teszi az üvegtestet gl.-ban. A szemfeszülés időszaki ingadozásában szerepet játszik az elvezető utak időszakos nyomásváltozása. Kiss prof.: (Kézirat nem érkezett.) c) Penicillin, infectiók. Fazekas <$'./ Adatok a szem virusbetegségeinek therapiájához. A kötőhártya specifikus jellegű nem trachomás záradék-betegségei közül 236 eset kezeléséről számol be. 75 esetben egyszerű üvegpálcás masszírozáson kívül csak akkor végzett egyéb helyi kezelést, ha a kötőhártyazsákban a bakterológiai lelet positiv volt. S ez a régi, megszokott chemiai eljárásból (lapis stb.) állt. A gyógyulási idő megrövidült. Végleges gyógyulás azonban csak az esetek 1/4-ében következett be. 3/4-ben a baj kiújult. A gyógyultakból a záradék eltűnt. 60 esetben a mechanikai eljárást sulfonamidokkal kombinálta : 47% gyógyult. Ezekben a záradéktestek már a kúra előtt eltűntek. 41 esetben a mechanikai eljárást penicillinnel kapcsolta. Ezekből 73% már egy kúrára gyógyult. 30 esetben együttesen alkalmazta a mechanikai eljárást, a penicillint és a sulfonamidot. Ezekkel 90%-ban ért el recidivamentes gyógyulást, mely 8—10 nap alatt következett be. A recidiváló esetekben a penicillin-koncentráció fokozásával érte el a gyógyulást. 15—15 eset bizonyította, hogy úgy a penicillin, mint a penicillinsulfonamid-kezelés fontos tartozéka a mechanikai kezelés. A szem egyéb természetű vírusos betegségeinél (herpeses keratitis, pemphygus conjunctivae, ophthalmia sympatica) penicillinre eredményt nem látott. 2. staphylococcus- és 1 streptococcussal fertőzött keratitis dentriticánál e társfertőzés azonban gyorsan megszűnt. 1950. febr. 26-án d. u. d) Glaucoma, érrendszer. Váry I.: Üvegtesti érképződés esete — trifurcatio vasorum. 1. Sclerotikus, hypertoniás érelváltozással kapcsolatos üvegtesti érképződést mutat be. Érburjánzás a papillától kezdve 6—-7 D-nyira nyúlik az üvegtestbe, finom kötőszövetes fátyolba burkoltan. 2. Szemfenéki éreloszlások egyik kevés figyelmet keltő formáját, a trifurcatiót mutatja be, mely vizsgálata szerint hozzávetőleg ’4°/oo-ben fordul elő. Biró I. : Megjegyzések az öröklődő glaukoma kérdéséhez. 125 válogatás nélküli glaukomás beteg öröklődési viszonyait vizsgálta. Ezek közül 16 esetben bizonyult a szembaj familiaris eredetűnek (12-8%). A 16 beteg 10 családhoz tartozott; 6 családban a betegség dominánsán, 4-ben recesszive terjedt. (A 16 »öröklődő« beteg hozzátartozóin kívül 48 beteg 79 nem-glaukomás rokonát is megvizsgálta.) A 6 dominans család közül 4-ben a glaukoma anticipálódott. Szülők vérrokonsága 1 esetben szerepelt. Előadó tapasztalata szerint a recesszivitásnak nagyobb szerepe van az öröklődő glaukoma terén, mint azt eddig feltételezték. A különböző g!. typusok között leginkább a chronicus simplex-typusban lát öröklődési tendenciát. Előadó utal arra a régi (1939) felfogására, amely szerint az öröklődő glauk. családok beteg és egészséges tagjainak vizsgálata s a vizsgálatok összevetése vihet legközelebb a glauk. pathogenezisének megoldása felé. Tóth Z.: Arteritis temporalis és glaucoma. (Megjelent a Szemészet 1950. évi 3. számában.) Forgács J.: Obdukált agyvérzés-esetek szemfenéki tünetei. 1. Laetalis kimenetelű,obdukált agyvérzés 12 esete közül 8 esetben kiterjedt friss, részben retinalis, részben preretinalis vérzések voltak észlelhetők, néha a papilla oedémás elmosódottsága. Esetei közül kettőben az agyvérzésszerű állapotot és szemfenéki elváltozást heveny agyi oedéma hozta létre. 2. Féloldali agyvérzéseknél (6 eset) három esetben észlelt szemfenéki vérzésnek a vérzéses góccal azonos oldali megjelenése localisatiós lehetőségre utal a szemfenéki kép alapján. 3. A féloldali agyvérzéssel azonos oldali pupilla valamennyi esetben tágabb volt. Constantinovits Milán : Exophthalmus intermittens. (Megjelent a Szemészet 1950. évi 1. számában.) Hozzászólások : Csillag F. (Constantinovits-hoz ): Egyoldali exophthalmus intermittenst szintén látott. A baj eredetét a fejvégi vértolulás és pangásra keletkezett szemgödri gyüjtőerek tágulására vezeti vissza. A protrusio mindig megjelent, ha a beteg erőlködött, préselt, köhögött és eltűnt, ha a hasfal ellazításakor az orrát befogva légzőmozgást végzett. Bartók I. (Constantinovits-hoz) : 20 évvel ezelőtt írt le a Gyógyászat 1930. évfolyamának egyik számában 16 éves lánynál exophthalmus intermittenst, mely esetet szóta is állandóan észleli. Csak előrehajlásnál volt észlelhető a 1-5 cm-nyi kidülledés, mely egyenes testtartás mellett pillanatok alatt megszűnt. A kidülledés jelenleg is csak 16—18 mm-es. Gyógyítására megkísérelte retrobulbaris carbol-paraffinos injectio alkalmazását, 4—6 ilyen befecskendezés azonban a hegképződést nem hozta létre. Az állapot jelenleg is változatlan. 171
