Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám
nézni nem tudó betegehen stb. Nagy érdeme az oxyoptria fogalmának bevezetése az optikába és oxyoptriás tábláinak megalkotása. (Munkáinak részletes felsorolásátlásd a Szemészet 1938. dec. szám 19. oldalán.) 1938-ban jelent meg а К e 11 e s у professzor társaságában megirt kitűnő szemészeti műtéttana, az »Eingriffe am Auge«. A róla szóló nekrológjában azt írja К e 11 e s y, hogy »valóban naggyá azonban Blaskovicsot nem operáló- és tanítókészsége tette, hanem alkotó lángesze. Az csupán a tanítványoknak és a betegeknek volt szerencsés körülmény, hogy a teremtő tudós egyúttal kiváló orvos és jó professzor is volt«. Majd odább : »Kétségtelen, hogy életében nem érkezett el arra a nemzetközi viszonylatban is rendkívüli magaslatra, mely munkája és alkotásai révén megillette volna. Ennek okai részben rjajta kívül álló okok, részben és főleg azonban egyéniségében keresendők.« Blaskovics tanszéki utóda i f j. Imre József lett. Orosz Emil tanítványa s az Arlt—Schulek—Grósz örökség letéteményese. 1884-ben Hódmezővásárhelyen született. Édesapja is a szemészet kiváló képviselője volt. Mint ő maga sokszor mesélte, kisgyermekkorában legkedvesebb játéka a nyúlok szemének operálása volt. Tanulmányait a budhpesti és kolozsvári egyetemen végezte. 1907-ben szemkliniki gyakornok, 1909-ben tanársegéd, 1914-ben magántanár lett s az 1918-ban megnyílt pozsonyi egyetemen a szemészet nyilv. r. tanárává nevezték ki. Az egyetem Pécsre költözvén, munkásságát ott folytatta 1929-ig ; 1929—39-ig a kormányzat a budapesti állami szemkórház igazgatásával bízta meg. 1939-ben a pesti egyetem szemészeti tanszékét foglalta el. 1945-ben meghalt. Hosszú szemészi pályafutása alatt sok maradandó alkotással irta be névét a szemészeti tudomány könyveibe. Számtalan kisebb, de mindig eredeti és újat mondó közleményén kívül a szemészet három ágában alkotott számottevőt. Legszebb munkája, melyet franciára de Saint Martin fordított le, a szemhéji plasztikákról Írott könyve ; ebben a háromszögkimetszéses íves plasztikája, abelső szemhéj szöglet pótlása iveltolás útján, a coloboma műtété s a szemnyílás sérüléses ferdén állása ellen ajánlott műtétté minden idegennyelvű szemészeti műtéttanban szerepelnek. A T h i el R. szerkesztette »Ophthalmologische Operationslehre« c. gyűjtőmunkában ö írta a szemhéji műtétek fejezetét. Másik nagyobb műve a »Klinikai és szövettani tapasztalatok a szaruhártya átültetéséről« szól. (Férd. Enke kiadása, 1942.) Imréé gyönyörűen kiállitott müve teljesen eredeti ; benne saját kísérleteiről és tapasztalatairól számol be. 117 esetét közli s ismerteti a korongot rögzítő saját eljárását. Esetei közül átlátszóan odagyógyult az átültetések negyede, az esetek felében pedig a látás javult. További jelentős müve *>A szem védelme szürőüvegekkel« (Orvosképzés, XVI. köt. 441 old.), melyben vékony fémréteggel bevont ú. n. reflektorpápaszemét mutatja be. A szűrőüvegeket fénykerüléssel járó kötő-, szaru-, szivárvány-, ér- és ideghártya-, valamint látóideggyulladás, mégpedig főképpen gumós természetű gyulladás ellen lehet jó eredménynyel használni. Imre sokat járt külföldön, sok kongresszus előadója és meghívott referense volt. Széles látókörű, tapasztalt szemész, kiváló műtő volt, aki a szemműtéti technikát igen magas fokra emelte. Találékony elme, nagy tudós és jó előadó volt. Tanársága alatt a klinika tekintélye és fénye emelkedett. * * * Az elmúlt 150 évben a budapesti egyetem szemklinikái érdemes és komoly tudományos munkásságuk mellett központjai voltak a gyakorlati szemorvosképzésnek és jelentős tényezői a hazai közegészségügynek. A százötvenedik évforduló alkalmával a magyar szemorvosok hálás emlékezéssel tekintenek vissza a halott mesterekre és élő alkotásaikra. ÚJÍTÁSOK A pécsi Tudományegyetem Szemklinikájának közleménye. (Igazgató : Boros Béla dr. egy. ny. r. tanár) Új elektromos cornea*frepán keratoplastikához* Irta : Arató István dr. Egy műtét vagy műtéti eljárás szélesebb körű elterjedése akkor válik lehetővé, ha megfelelő műszer annak elvégzését aránylag könnyűvé és biztonságossá teszi. Ugyanezt tapasztaljuk a keratoplastikánál is, amelynek gyakorlati alkalmazása tulajdonképpen Hippel óraműves trepánjának megjelenésével kezdődik. A műszertár fejlődésében nagyobb lépést jelentett Löhlein elektromotoros trepánja és a különböző műtéti technikai módosítások leírása. Ez utóbbiak közül Filatov és Nizetic eljárása •* •* A Centanáris Orvosi Nagyhéten (1948. szept. 6-án) tartott bemutatás. 164
