Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 3. szám

Kezeiés után emelkedett wte. abaolut értékek-------- ктяе/éa ukSt — ■■"■■' után SN / N A L tartozó esetek felében a sedimentatio kezdeti absolut értéke normálisnak mondható, a 2 órás érték nem haladta meg a 20 mm-t, míg az esetek másik felénél fokozott volt és 94 mm-es értéket is megfigyeltünk. A kezelés utáni sedimentatiós érték néhány esettől eltekintve jóval alacsonyabb volt, mint a kezdeti érték. Ez a vizsgálati ered­ményünk, nevezetesen, hogy a javult vagy gyógyult folyamat sedimentatiós értéke legtöbbször ismét csökken, Lugossy és Pavkqvits— Bugarszky megfigyeléseivel össz­hangban áll. A betegek másik, kisebb csoportjánál, 54 betegből 11-nél azt találtuk, hogy a befejezési absolut érték magasabb volt, mint a kezdeti, annak ellenére, hogy klinikailag ezeknél is kielégítően javult a trachomás folyamat. Ezeket az eseteket a 3. ábrá s»l —T T érzékelteti, ahol az tűnik fel, hogy az esetek felében itt is normális süllyedési értéket nyertünk (20 mm 2 óra alatt). Itt is vegye*­­sen voltak különböző súlyosságú trachomás klinikai képek. A mi megfigyelésünk szerint a trachoma klinikai képe, annak súlyosságá nem tükröződik vissza a vvts. absolut érté­keiben. Egyszerű trachoma follicularenál sokszor emelkedettebb volt a süllyedés, mint a pannusos esetekben és a klinikailag jól gyógyult esetekben is a kezdeti érték sokszor alig tért el a befejezési értéktől. Tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a sedimen­tatio absolut értékéből nem vonhatunk le lényegesebb prognosztikai vagy diagnosz­tikus következtetéseket. Ha már most a frakcionált görbéket vizsgáljuk, ami jelen tanulmányunk főcélja, a X • s m t mb 3. ábra * * a ma I görbét уpus Ж. görbét у pus 4ja. ábra akkor elsősorban az tűnik fel, hogy a görbék dynamikájuk alapján többféle typusba oszthatók. Mi ezeket négy csoportba soroltuk (4a. és b. ábra). I. Alacsony, monoton görbék, lényegesebb hullámzás vagy kiugrás nélkül, lassult sedimentatióknál. Pl. 8, 11, 24 görbék. II. Hasonló typusú, de magasabb nívójú görbék, mérsékelten gyorsult sedimen­tatióknál. Pl. 15, 23, 48. görbék. III. Alacsonyabb görbék feltűnőbb kiugrással, kevert sedimentatióknál. Pl. 20, 34, 44. görbék. IV. Igen egyenetlen, általában magasabb görbék, amelyeken nagy kiugrások, hullámzások vannak. Gyorsult sedimentatióknál. Pl. 27, 30, 36. görbék. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom