Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám
A budapesti Orvostudományi Egyetem II. ez. Szemklinikájának közleménye. (Igazgató: Nónay Tibor egyet. ny. r. tanár.) Adatok embolus által elzárt szemfenéki erek artériás anastomosis útján történő újratelődéséhez és az ágembolusok helyszerinti megoszlásához Irta : Váry István dr. egyetemi tanársegéd Szemfenéki érelváltozások irodalmában tekintélyes helyet foglalnak el az anastomosisokkal foglalkozó közlemények. Leggyakrabban találkozunk vénák anastomosisának leírásával, jóval ritkábbak az arteriovenosus és a tisztán artériás anastomosisról beszámoló közlések. Ha tovább akarjuk csoportosítani az eseteket, különbséget kell tennünk aszerint is, hogy a centrális érrendszer ágai egymásközt, vagy a ciliaris erek ágaival (pontosabban a circulus arteriosus nervi optici vagy a chorioidea erek) communikálnak-e. Gyakoriság szerint a következőkben sorolhatjuk fel ezeket az utolsó alcsoportokat. Vena-anastomosisok a papilla körül mind a centrális arteria-rendszer vénái közt (pl. thrombosis, pangás után stb.), mind a cilioretinalis és centrális vénák közt elég gyakoriak (Csapody). Előfordulnak physiologiás körülmények között is (Leber, Elschnig, Lawford, Hormuth, Randái, Stephenson, stbJ. Ritkábbak a peripheriás összeköttetések, különösen a chorioidea és retina vénái között (Lawson, Axenfeld, Uhthoff, sérülés után Kukán, Bárd, Kakán). Arterio-venosus anastomosissal is elég kevés adat foglalkozik, bár haemangiománál aneurysma racemosum, valamint inveterált chorioretinitis esetében nem tartozik a nagy ritkaságok közé. Arteriosus anastomosisról 13 szerző számol be. Mielőtt az általuk közölt 17 esetet összefoglalnám, ismertetem a bemutatandó esetet. 28 éves férfi 1947. szeptemberben idegesség, szédülés és szívgyengeség miatt a II. Belgyógyászati klinikára kérte felvételét. Elmondja, hogy 1942-ben szervi szívbaj miatt Kassán részesült először kórházi kezelésben, majd azóta is többször heveny szívgyengeség (dyspnoe, livid arcszín) miatt feküdt kórházban. 1946. nyarán jobb szeme romlott meg hirtelen, akkor Debrecenben szemorvos embóliát állapított meg. Belgyógyászok a bal lábában fellépő ideiglenes bénulást, valamint 3 ízben a bal vese táján jelentkező fájdalmakat szintén embóliának tartották. Anamnesis különben semmitmondó. Belgyógyászati vizsgálat a következő adatokat szolgáltatja: 167 cm magas férfi, pulsusszám 76 ; máj 1% ujjal a bordaív alatt tapintható ; vérnyomás 115/70; Wassermann-reactio negativ; vérsejtsüllyedés 9 mm; quantitativ vérkép: ws 4,700.000, fvs. 8.900, qualitativ vérkép normális ; urina : urobilinogen gyengén positiv. Mellkasröntgen: mérsékelten pangásos hilusok, mitralis szív, balra nagyobb ; szűk retrocardialis ür. Ekg : sinus rhythmus, dextrocardiogram, myocardialis laesio, az intraaurikularis ingervezetés zavara. Belgyógyászati diagnosis : Sten. ostii ven. sin. et insuff.valv. bicusp. Emboliae. Fülészeti lelet : hypaesthesia n. cochl. min. gr. hypaesthesia n. vestib. 1. sin. Ideggyógyászati lelet : neurasthenia. Belgyógyászati klinikáról Digitalis és Sevenaletta szedésének előírásával távozik- Távozása előtt klinikánkat is felkereste, ahol a következő állapotot írhattuk le. Látásélesség jobb szemen 5/12 concav 1.5 D. sph. 5/6?, bal szemen 5/15 concav 1 D. sph. 5/5. 9* 131
