Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 3. szám
multiforme-j-álhártyás conjunctivitis). Esete kapcsán megbeszéli az aetiologiát (elemi testek, továbboltás sikertelen), valamint a többé-kevésbbé sikertelen therapiát. E külső tvpussal szemben ismerünk intraocularis alakot is, mely lényegében visszatérő hypopyoniritis. A helyes kór jelzést a külső genitaliák és a száj nyálkahártya aphthái teszik lehetővé. A heveny ophthalmiát makacs szarubeszűrődések kísérik. Hozzászól: Nékám L. (m. v.): Az erythema multiforme bőrön és nyálkahártyákon mutatkozó tüneteit Hebra írta le először a múlt század közepén, mint egységes kórképet. Utóbbi időben a localisatiónak és tünetek súlyosságának megfelelően az e. m.-hől több tünetcsoportot hasítottak le. A Steven—Jonhson-kórt a corneán és conjunctiván fellépő súlyos, gyakran vakságra vezető gyulladás jellemzi, a Reiter-kórt pedig urethritis, conjunctivitis és arthritisek fellépte. A bőrön néha pustulák, parakeratotikus túlszarusodások teszik teljessé a szövődményes gonorrhoea képét. Azonban a gyakori hasmenések, esetleges nyirokcsomó gyulladások, sőt izomsorvadások elütnek tőle. Gonococcus sem mutatható ki és a penicillin, sulfamidok legtöbbször hatástalanok. Biztató eredményeket írtak le egyesek typhus vaccinától és antiallergiás eljárásoktól. A Behcet-kór súlyos szemtünetei a szájban és gentaliákon aphthaszerű elváltozásokkal járnak. A bőrön az esetek egy részében erythemás foltok, lencsényi papulák, továbbá érgyulladásoknak megfelelő nodusok lépnek fel. A gyógykezelés : vitaminok, sulfamidok, penicillin, colloid mangan és kén, transfusiók és mesterséges láz sajnos, itt csak bizonytalan eredményeket adtak. Az említett kórképek eltérnek az e. m.-tól abban, hogy a nyálkahártya tünetek előtérben állnak, a kór jóslat súlyosabb és a therapiás befolyásolhatóság csekély. A kórokozók kérdése még nincs eldöntve, de mind valószínűbb, hogy virusfertőzésről van szó. 2. Brand 1.: Adat a könnytömlőpolypus tünet- és műtéttanához. Igen ritka, jóindulatú könnytömlőbennéki daganat, valódi polypus histologiai képét demonstrálja, melyet dakryocystorhinostomia kapcsán távolított el az elctasiás tömlőből, jó könnytömlőfunctiós eredménnyel. Ismerteti a polypus kórismézésének lehetőségeit és nehézségeit. Ilyen esetek műtéti megoldására is a dakryocystorhmostomiát ajánlja. Hozzászól: Radnót M.: 150 könnytömlő szövettani vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy chronicus könnytömlőgyulladásnál olyan súlyos elváltozások vannak a tömlőben, hogy sok esetben dakryocystorhinostomiától nem várható eredmény. Ennek ellenére eddig 70 esetben végezték éspedig igen jó eredménnyel, úgy, hogy kellőképpen vizsgált (könnytömlő Rtg. felvétele) strictura, vagy chronikus gyulladás esetben arról lehet csak vitatkozni, hogy endonasalisan, vagy kívülről történjék-e a rhinostomia. Egy, a könnytömlőt csaknem kitöltő polypust mutat be. Hasonló esetben az utóbbi hónapokban az előadó esetének megfelelően exstirpáltak egy polypust és utána dakrvocystorhinostomiát végeztek. Brand (zárszó) : Köszöni Radnót hozzászólását, főkép, hogy felhívta a figyelmet a D. r. előtti könnytömlő-Rtg. vizsgálatra. Eddig nem végeztek Rtg.-készülék hiányában. Reméli, hogy más intézettel collaborálva elvégezhetők lesznek. 3. Bíró I.: Cataracta cort. post, öröklődése négy nemzedéken keresztül. (Megjelent az Orvosi Hetilap 1950. 22. számában.) 4. Brand I. és Takáts I. . A Wilson-kóros cornea histochemiája. Wilson pseudosclerosisban szenvedő 22 é. férfibetegnél még biomikroszkópiásan Kayser—Fleischer-gyűrűt észleltek. A neuropathologiai vizsgálat az agyvelőben jellegzetesen megszaporodott réztartalmat mutatott ki. A szerzők a Kayser—Fleischer-gyűrű histochemiai vizsgálata folyamán Okamato és Utamura rubeansavas eljárásával, valamint p-dimethylamino-180
