Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 1. szám
I) о g g а г t J. H. : Diseases of the eye in relation to dented surgery. A szembetegségek vonatkozásai a szájsebészetben. (Brit. J. Ophth. 33 : 338, 1949.) A fejlődési rendellenességek, traumák, általános betegségek toxicus tényezők a szemen és a fogazaton való közös megjelenési formái után a szembetegségek góeos fog eredetét tárgyalja és oda concludá], hogy ennek a jelentősége a gyakorlatban távolra sem olyan nagy, mint ahogy eddig hitték. Gállá Emil Különfélék. Pletnejeva N. A.: Szlucsaj miasztenia gravis. Myasthenia gravis egy esete. Veszt. Opht. XXVIII. 3. 1949. 38 -39. 56 éves férfibeteg baloldali ptosisa miatt fordult szemészhez, ami időnként csökkent, ill. fokozódott. A bal szem kifelé mozgása korlátozott. Pupilla rendben. Szemfenék ép. Visus 5/5. Látótér szabad. Később szembetűnt, hogy a paresis és localisatiója nem állandó. Ugyanekkor közölte a beteg, hogy periodikus gyengeség lép fel a bal kezében. Ismételt ideggyógyászi vizsgálat végül is myasthenia gravis-t állapított meg. Strychnin és glucose inj.-ra javulás nem állott elő, sőt rágási panaszok, Kéz- és lábgyengeség jelentkezik. A myasthenia (Erb-féle betegség), asthenias bulbaris bénulás, pathogenesise még nem teljesen tisztázott. Kramer szerint a myasthenia genesiseben a lymphaticus rendszer megbetegedése játszik szerepet, Kononova szerint az extrapyramidalis rendszer károsodása, valamilyen fertőző megbetegedés kapcsán. Mások myastheniások thymusában találtak elváltozásokat. Legújabban ajánlott gyógyszer a prostigmin, ill. szovjet preparátum : proserin. A fentebbi esetben is prostigmint adtak 0015 g-t 3-szor naponta, hosszabb időn át szedve, később 2-szer naponta. 7 hónap után a myastheniás reactió nem jelentkezett. Ezen kívül 1-szer Rtg. besugárzás a thymus tájára. 1 y2 év múlva ellenőrizve a beteget : panaszmentes, ptosisa megvan, de diplopia igen ritkán,, csak bizonyos fej tartásokban jelentkezik. Érdemes említésre az eset azért, mert igen gyakran a szemészeknek van alkalmuk először észlelni és dg-t felállítani. Garai László V. Jenái: J. I s e г 1 e : Vliv práce s tabákem na zrak. A dohánnyal való munka hatása a látásra. (Öeskoslov, Ofth. 5 : 161, 1949.) 230 munkást vizsgáltak át, aki 1—30 éve dolgoznak dohánygyárban. A hoszszabb idő óta ott dolgozóknál a vörös és a barna árnyalati megkülönböztetésének nehézségeit találták. Blepharitist és conjunctivitist 64%-ban, látótérelváltozásokat 38-7%-ban találtak. Ezek közül 3‘5%-nak tipikus dohányamblyopiája volt, zöld és vörös centrális scotomával, 15‘1%-nak conc. látótérszűkülete csökkent színérzékenységgel, a többi 81-4%-nál a vörös és a zöld conc. szűkülete volt kimutatható. A papillán 3'9%-ban találtak elváltozásokat. Galla Emil Klein M.: The lacrimal strip and the precorneal film in cases of Sjögren s syndrome. A könnysáv és a praecornealis film Sjögren syndromában. (Brit. J. Ophth. 33: 387, 1949.) A praecornealis filmnek hármas struktúrája van: egy mély mucosus, egy középső vizes és egy felületes olajos réteg, ez utóbbi valószínűleg csak molecularis vastagságban. A mucosus a conjuctiva kehelysejtjeiből, a vizes a fő és járulékos könnymirigyekből, az olajos pedig a tarsalis mirigyekből származik. A cornea 69
