Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 2. szám
vastag eret átvágunk, komoly bevérzést kapunk az elülső csarnokba. Gyakran tapasztaljuk, hogy cyclodialysis után az elülső csarnokot háromnegyed részig kitöltő vér napokon belül teljesen felszívódik, minden valószínűség szerint elsősorban a plexus ciliarison és az épen maradt emissarium-venán át, míg ha ez sérül, jól végzett műtét ellenére sem szívódik fel a vér és a tensio nem száll le. Az irisből származó tömeges vérzés viszont — egyébként normális és nem sérült csarnokzúg mellett — általában lassabban szívódik fel. Felhívjuk még a figyelmet, hogy a pl. cil.-ban az odavezető artéria 4. ábra. Az emissarium-vena lefutása és beömlése a v. ophth.-ba. A = V. ophth. В = emissarium-vena. C — art. cil. ant. D = m. rectus med. E = cornea. F — sclera. G = corp. cil. (sclera kivágásban). 5. ábra. Emissarium-vena lefutása élőben. Fénykép. A = conjunctivalis érhálózat. В = emissarium-vena. (6. á. A) és az emissarium-vena (6. á. V) között nemcsak a végkapillárisok útján van összeköttetés (6. á. a.), hanem rövidebb úton, a törzsek közelében is (6. á. b, c). Az újabb irodalom az ilyen rövidebb úton történő arterio-venosus kapcsolatoknak a gyomor-bélhuzamban és a vesében kórtani szempontból nagy fontosságot tulajdonít (»shunt«jelenség). 4. Venae vorticosae. A szem összes vérelvezetői között a legfontosabb az örvényes vénák rendszere. Ezeknek leírását mi nem ismételjük, hanem a következő új leletünkre mutatunk rá. A vena vorticosa ágain az ág lumenével lényegében arányos nagyságú, gömbszerű tágulatokat találtunk (7. á. В és 8. á.), melyeket bulbiculus névvel jelölünk. Ilyen gömbszerű tágulatokat a szem érrendszerében másutt — a leggondosabb figyelemmel vizsgálva sem találtunk. Tudomásunk szerint — a v. vort.-ra vonatkozó irodalmat áttekintve — ezeket a bulbiculusokat még nem írták le, még pedig valószínűleg azért nem, mert ezek csak jól feltöltött ereken láthatók. 79
