Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 1. szám
F О LYÓ I RAT SZEMLE Anatómia, physiologia; bioehemia. iS о r s b у A.: Concentration in the aqueous of various sulphonmnides after systemic administration. Különböző sulfamidok csamokvízkoncentrációja rendszeres bevitel után. (Brit. J. Ophth., 33 : 347, 1949.) Patkányoknak adott testsúlykilogrammonként 150, ill. 100 mg sulfanilamidot, sulfadiazint, sulfamerazint, sulfamezatint és sulfathiazolt és meghatározta a csarnokvíz, vér és plasma koncentrációját. A csarnokvízben a legmagasabb koncentrációban a sulfanilamidot találta, majd csökkenő sorrendben a sulfamerazint, a sulfamezatint a sulfadiazint és végül a sulfathiazolt. .Nyálon a legmagasabb értékű a Sulfadiazin volt. Galla Emil D u к e- E ld er S., D a v s о n H. and Maurice D. M. : Studies on the intraocular fluids. 2. The penetration of certain ions into the aqueous humour and vitreous body. Tanulmányok az intraocualis folyadékról. 2. Bizonyos ionok bejutása csarnokvízbe és az üvegtestbe. (Brit. J. Oph. 33 : 329, 1949.) Radioactiv ionok felhasználásával végzett kísérleteiknek az eredménye a következő : az intraocularis folyadékok sótartalma nagyobb, semmint hogy ez egyszerű ultrafiltratióval megmagyarázható lenne. Ehhez aktív sejtmfiködés szükséges, ezért secretiót fel kell tételeznünk. A különböző elektrolitek különböző koncentrációban lépik át a vér-csarnokvízgátat, ezért ez nem tekinthető egyszerű diffusiónak az intercellularis űrökön át, hanem a sejtek testén át történő áthatolás is szükséges. Miközben bizonyos inonok pl. thiocyanat a gátat a szemben bárhol átléphetik, akár az uveán, sőt a retinán át is, addig más ionok hátra csak a corpus ciliaren át juthatnak. Galla Emil PersichettiC. : Miotici e blocco anestetico del g. ciliare. Pupillaszűkítők és ganglion ciliare blokk. (Giorn. It. Oftalm. 2 : 452—7. 1949.) Szerző megerősíti a hályogműtét (Scheie) és alkohol retrobulbáris befecskendezése (Weekers) kapcsán tett tapasztalatokat, nevezetesen az orbitális novocain inj. után keletkező mydriasist csak a pilocarpin szűkíti meg, részben a eholinszármazékok is (doryl). Ezek közvetlenül az effector-sejtre hatnak ; ezzel szemben az esterasebénító eserin vagy DFP hatástalan, mert ilyenkor nincs acetylcholintermelés. A prostigmin a kettő között áll. Míg a ganglion-kiirtás a vegyi mediator teljes eltűnését idézi elő a myoneuralis kapcsolásban, az időleges novocain blokk csupán csökkenti az ach. ritmikus termelését. Ilyenkor az érzékenység parasymathicomimetikus szerekkel szemben fokozott. E megállapítás nagy horderejű az extractio után adandó szer megválasztásánál, valamint sérülés ellátásakor. Grósz István Weekers és Roussel: Recherches experimentales et cliniques sur le mode d’aetion de l’injection rétrobulbaire d'alcool. Kísérleti és klinikai kutatások a retrobulbaris alkohol injectio hatásmódját illetőleg. (Ophthalmologica, 118: 115. 1949.) . A retrobulbaris alkohol injectiót Griiter ajánlotta 1918-ban a szem nagy fájdalmai esetén, amikor a szem látása már elveszett. Weekers 1930-ban kiterjesztette az indicatiós területet (súlyos szaru- és irisfolyamatoknál fájdalom- és gyulladáscsillapító) és kimutatta, hogy 1 ö ccm 40 vagy 50%-os alkohol retrobulbarisan adva, sem a retinát, sem az opticust nem sérti. Az egyedüli komplikációja az, hogy az 57