Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)

1950 / 1. szám

észlelni. Egyes sipolynyílásokban a könnynek a pislogássá 1 összekapcsolt finom játéka volt megfigyelhető. A nyitási pházis alatt ugyanis finom könnycsepp jelent meg a tistula bőrfelőli nyílásában, mely a csukási pházis alatt visszahúzódva eltűnt. A könnycsepp ezen játékának magyarázata a következő : csukás alatt a táguló tömlő visszahívja a fistulából a könnyet s a nyitás alatt összeeső tömlő újból kinyomja azt.

Fistulás eseteinkkel kapcsolatban megemlítjük manométeres vizsgálatainkat is. Ezek ugyanis legkönnyebben éppen ezekben az esetekben végezhetők el. Amennyiben a manométer tűje úgy a fistulába, mint azon keresztül a tömlőbe is könnyen bevezethető s így a nyomásingadozás mindkettőben kíilön-külön tanulmányozható. Ennek a kiemelése azért fontos, mert a fistulásjárat tulajdonképen a ductus szerepét tölti be. A benne észlelhető nvmásváltozás pontosan ellentéte a saccusban észlelteknek. A pislogás csukási pházisa alatt a saceusban nyomásmelkedést, a fistulás járatban pedig nyomáscsökkenést észlelünk. A nyitási pházisban ezeknek az ellentétei: a fistulában emelkedés, a saceusban csökkenés figyelhető meg. Ilyen módon a vizsgálatokból fontos következtetést vonhatunk le a könnylevezetés pontos mechanizmusára is.

Nem fistulás esetekben a manométeres vizsgálat már jóval körülményesebb. Normális tömlőbe a tűnek bevezetése csakis csukott szemhéjak mellett sikerül. Jóval könnyebb helyzetben vagyunk gyulladásos esetekben, mikor a tömlő a normálisnál tágabb.

Teljes elzáródás és a tömlőfal nagymérvű kitágulása mellett a manométer vízoszlopa a pislogás mindkét pházisában ugyanaz marad. A nyomásingadozás hiánya arra vall. hogy a tömlő működése teljesen megszűnt. Partialis elzáródás esetében nyomásingadozások vannak. Ezek a tömlő meglévő elasticitásának, illetve tónusának s a Hornerrostok működésképességének hú kifejezői.

A mechanizmus mikéntjébe sikerült Röntgennel is betekintést nyerni. Vizsgáltam a könnyutat teljes és részleges elzáródás és tökéletes átjárhatóság mellett.

Teljes elzáródás esetében a tömlőbe bejuttatott anyag árnyékának alakja és nagysága a pislogás különböző pházisában nem változik. Itt teljes az atonia s a Horner-izom munkája teljesen ki van kapcsolva. Néha azonban még a teljes elzáródást mutató esetekben is az árnyék finom változását figyelhetjük meg. Amennyiben csukás alatt rövidebb és szélesebb, nyitásnál pedig kinyúlik és megkeskenyedík.

Partiális elzáródás esetében az árnyék ezen játéka egyrészt jóval kifejezettebb, másrészt a szemrés nyitásánál megnyúló és megkeskenyedő árnyék alsó részéhez a ductus nasolacrymalis lefutásának megfelelően egy lefelé haladó finom vonal csatlakozik, melyet már a csukás alatt megrövidülő és kiszélesedő árnyék alján hiába keresünk. Világos bizonyítékául annak, hogy a saccus kiürülése a szemrés nyitásával.

11