Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)

1950 / 3. szám

3. Az ophthalmodynamornetria — Bailliart szellemes eljársa, 33 éve van a birtokunkban, de méd ma sincs a neurológiai diagnosticában kellően kihasználva.

Agydaganat diagnosisában főleg hiányzó pangás esetén fontos adat lehet. Bailliart- Espildora-Luque (1938) és mások szerint a diastoles nyomásfokozódás a fontos, így pl. agydaganatban ez a normálisnak kétszerese, vagy többszöröse, ugyanakkor a systolés alig több a normálisnál. Ezzel szemben agyi vascularis folyamatban a diastoles nyomás alig, viszont a systolés erősen emelkedik (előbbi: 50—60, utóbbi 130- 140). Ez fontos

adat lehet az agydaganat és cerebrosclerosis

A szemfenéki ú. n. spontán v. élettani vénás lüktetés Baurmann 1923-as kísérletei óta emelkedett nagy jelentőségre. Hazánkban Weinstein foglalkozott e kérdéssel behatóan.

A venás-liiktetésnek 3 esetben van jelentősége : 1. ayydaganatban ha a venáslüktetés egyoldali, az agydaganat az ellenkező oldalon lehet, viszont ha a venás-lük - tetés 2 oldali, főleg, ha nagy élettani exf I

elkülönítésében.

4. ábra

5. álra

Cavatio van—ez kifejezetten agydaganat ellen szól. 2. Érspasmusokra hajlamosító betegségekben (Raynaud f. kór, epilepsia stb.) 3. — A tabeses opticus atrophiánál, amiről már Bailliart, később Lauber (1948), Sobanski— legutóbb (1947) Espildora- Luque állapították meg, hogy magas vérnyomásnál nem jön létre, viszont alacsony vérnyomásnál gyakran észlelhető.

Befejezésül hangsúlyozni szeretném azt az ismert tényt, hogy a szemideg és a látóhártya nemcsak szerkezetileg, hanem a különböző kórokozók szempontjából is a központi idegrendszer alkatrésze. Ezért van az, hogy az idegrendszer olyan jellegzetes betegségei, mint a sclerosis multiplex, a tabes, a glioma stb. megtalálhatók e szervben és ami annyira indokolttá, sőt szükségessé teszi a szem- és idegorvosok szoros együttműködését.

161

12 Szemészet