Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)

1950 / 2. szám

MÁV Kórház és Központi Rendelő Szemészeti Osztályának közleménye (Igazgató : Dr. Bochkor Béla, osztályvezető főorvos : Dr. Ferenczy Zoltán)

Gyomorvézés utáni hirtelen megvakulás

Irata : Báthori Zoltán dr.

E ritka és tragikus szemészeti kórkép csak nagyon ritkán észlelhető. Tekintettel arra, hogy hazai közléssel nem találkoztam és a kórkép maga szomorú következményével figyelmet érdemel, úgy hiszem nem végzek felesleges munkát, ha az általam észlelt eset és az irodalomban található közlemények alapján foglalkozom vele.

51 éves férfibeteghez azért hívtak, mert transfusio után jobbszemének látását hirtelen elvesztette. Súlyos gyomorvérzése miatt erősen kivérzett állapota tette szükségessé a transfusiót. Az előzmény után embóliára gondoltam. Megtükrözve azonban a beteget, előttem akkor még ismeretlen szemfenéki képet találtam. Külső vizsgálatnál egyedül a pupilla tág és fénymerev volta tűnt fel, ezen a szemen akkor már fény érzés sem volt s balszemén jól látott. Egyébként a jobbszem funduslelete a következő: szürkésfehér, elmosódott határú, kb. +3'0 D-nyira előemelkedő, oedemás papilla. Az oedema a papillát környező retinarészekre is ráterjedt. Vénák normális tágasságúak, artériák azonban csaknem cérnavékonyságúra szűkültek caliberingadozásokkal. Papilla felső szélénél kétoldalt csíkszerű vérzés; az egész fundus vérszegény, de a maculában embóliára jellemző cseresznyevörös folt nem volt látható. Bal szemfenék: ép papilla, artériák szűkebbek, caliberingadozásokkal.

A beteg kórtörténeti adatai röviden összefoglalva a következők : 33 éves korában ulcus duodenit állapítottak meg nála.. Azóta ennek megfelelő belgyógyászati kezelésben részesül. 1931-ben gyomorresectio. Utána teljesen jól érzi magát, míg 1944 március 11-én hirtelen hányingere támadt, igen sok friss és állott vért hányt. Széke szurokszerű volt, két nappal később került a MÁV kórház belgyógyászati osztályára, itt azonnal kezelésbe vették. Vörösvérsejt száma 2,360.000, Hb. : 55%, vizelet: 0, vérnyomás: 100/45 Hgmm. Ezen igen rossz általános állapot miatt transfusio (»O« csoport 300 em ). Á transfusio után néhány órával — az erős vérzéstől számított 7. napra — észrevette, hogy jobbszemével egyáltalán nem lát. Ekkor vizsgáltam meg és találtam nála a már fentleírt szemészeti elváltozásokat. A transfusio után 3 napig lázas volt, de haemolysisre vagy haemoglutinatióra utaló tünet nem volt; állapota nem javult. Két nappal az első transfusio után erősen anaemiássá válik, elájul. Vörösvérsejt száma 1,440.000-re esik le, Hb.: 30%. Ekkor megismétlik a transfusiót. Következő napon balszemén is teljesen elveszti látását. Ismét megvizsgálva a beteget, a bal szemfenéken a jobbhoz hasonló elváltozásokat találtam. Fénymerev pupillák és fényérzés már nem volt. A beteg kb. még egy hónapig a MÁV kórházban kezelés alatt állott. Ezalatt belgyógyászatilag rendbejött, a közben elvégzett Rtg.-vizsgálat duodenalis fekélyt mutatott ki. Vörösvérsejt száma 3,320.000-re emelkedett, Hb.: 55%, vérnyomás : 85/40 Hgmm. Az ideggyógyászati vizsgálat kóros eltérést nem mutatott ki.

Kimenetelkor szemfenéki lelete: mindkét szemen szürkésfehér, elmosódott határú, de már nem promineáló papillák. Az értölcsért szürkésfehér, egynemű massza tölti ki, mely az ereket kilépésüknél fedi. Artériák szűkek, caliber-109