Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 2. szám
jelenhet az »ezüstdrót tünet«, amikor szemtükörrel az artériát, mint fehér, vértelen köteget láthatjuk. Az esetek egyrészében ilyenkor úgy az endothel, valamint a media hyalinos struktúra nélküli masszává vált és a lument fibrosus rög tölti ki. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy nem minden »ezüstdrót tünet« jelent ily súlyos elváltozásokat, mivel ugyanis e jelenségnek oka lehet az is, hogy a hyalinos érfal opákká válván a véroszlopot bizonyos helyen eltakarja. Ily esetekben azonban a periféria felé haladva a véroszlop ismét láthatóvá válik. Az intima súlyos elváltozására utal továbbá, hogy mind az artériák, mind a vénákban rögösödések következhetnek be. A fentebb leírt súlyos szemfenéki elváltozások az essentialis hypertonia benignus alakjánál évtizedek alatt fokozatosan vagy kisebb nagyobb exacerbatióval általában a 60 év körül következik be, amit e korban az erek rugalmasságának fiziológiás csökkenése is elősegít. Wagener és Keith az áttekintés megkönnyítése céljából a szemfenéki tüneteket a hypertensio 4 fázisának megfelelően röviden a következőképpen foglalják össze : I. A szemfenéki kép normalis, vagy az artériák kis fokban megszólaltok. II. Az artériák kifejezetten szűkek, az érfalak általánosan megvastagodtak, esetleg helyenként kifejezetten. Keresztezési tünetek (Gunn, Salus), vena thrombozisok. III. Feltűnően szűk artériák az érfalak szembetűnő elváltozásaival, vérzések, vatta foltok, thrombosisok, zsíros degeneratiós foltok. IV. Súlyos retinopathia (hasonlóan a retinopathia angiospasticához), oedema papillae. Amint az első percben látható, ez az osztályozási mód nagyfokú subjectivitást enged meg, különösen az I—-II. csoportnál, miért is helyesebbnek látjuk helyette az észlelt elváltozások közlését. Az essentialis hypertensio prognostikájában a szemfenéki kép nagy jelentőségét hangsúlyoznunk nem szükséges, de a diagnosist és kór jóslatot tisztán erre alapítani nem lehet, mivel ez csak a többi szervek pontos vizsgálata mellett lehetséges. E szempontból igen érdekesek Friedenwald vizsgálatai a retina és a vese parallelizmusáról. Nevezett szerző azokban az esetekben, ahol a szemfenéken neuroretinalis oedema és az erek súlyosabb hyalinos elfajulása volt látható, a vese afferens arterioláiban különböző fokú hasonló elváltozást észlelt. Egyes fulminásan jelentkező neuroretinális oedemánál azonban úgy a retinában, mint a vesében az érfalak különösebb hyalinos elfajulása nélkül fokális arteria nekrozisok, vérzések, exsudatum volt kimutatható. Ami az essencialis hypertensio gyógyítását illeti, megállapítható, hogy az utóbbi évtizedben nagy változáson ment keresztül. Az eredménytelen konzervatív kezelés helyett hovatovább a sebészi megoldás került előtérbe. Feet 1933-ban közölte először az essentialis hypertensiónál a supradiaphragmalis sympathektomiával elért eredmé99
