Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
63 A Szemészet Szakcsoport továbbképző tanfolyama fővárosi szakorvosok részére. I- 1948. október 1. Kettesy Aladár: A színérzésről. II. október 15. Radnót Magda: Kórszövettani diagnosztika. Bariók Imre: Ipari szemészet. III. október 29. Csapody István: Diagnosztikai tévedések. IV. november 12. Guszmann József: A syphilis korszerű kezelése. Két színes műtéti film bemutatása. V. november 26. Ditrói Gábor: Modern ingertherapia. Grósz István: Haladás a szemészeti therapiában. VI. december 10. Pelláthy Béla: Szemsérülések korszerű ellátása. Biró Imre: Átöröklés a szemészetben. VII. 1949. január 7. Horay Gusztáv: Az aetiologia tisztázása szembajokban. Nagy Ferenc: Színes fundus-fényképek. VIII. január 21. Hajós Karoly— Boros Béla: Allergia a szemészetben. IX. február 4. Nónay Tibor: Ablatio retinae. Liszauer Dezsöné: Látótérvizsgálat. X. február 18. Sós József: Vitaminologiai problémák. Raáb Kornél: Az oirthoptikáról. XI március 4. Lehoczky Tibor: Neurológiai vonatkozások. Kukén Ferenc: Ophthalmodynamometria. XII. március 18. Papolczy Ferenc: Hályogműtétekről. Weinstein Pál: Glaucoma. XIII. április 1. Wald Béla— IJrabovszky Zoltán: Sugaras kezelés. XIV. április 22. Czoniczer Gábor—Miklós Andor: Keringési zavarok. XV. május 6. Galla Emil: Világítás. Győrffy István: Optikai problémák. XVI. május 20. Licskó Andor: Kancsalság műtétéi. 1950-ben tartják a XVI-ik Nemzetközi Szeinészkongresszust. A Nemzetközi Szemészeti Tanács határozata értelmében a XVI-ik Nemzetközi Szemészkongresszust 1950 július 17—21. között Londonban fogják megtartani. A világ szemorvosai feszült érdeklődéssel és várakokzással tekintenek a kongresszus elé, mert az 1937 decemberben tartott kairói kongreszus óla nem volt ilyen összejövetel. A kongresszus két főtémát tűzött ki tárgyalásra: 1. Az átöröklés klinikai és szociális jelentősége a szemészetben. 2. A sympathicus systema szerepe a vascularis hypertensio keletkezésében és hatása a szemre. Az előadások 2500 szónyi terjedelemnél nem lehetnek hosszabbak s az előadók annak csak kivonatát mondhatják el a kongreszszuson s ez 10 percnél több időt nem vehet igénybe. Előadások bármely nyelven tarthatók. A kongresszus hivatalos kiadványában csak azok a munkák fognak felvétetni, amelyek legkésőbb 1950 februárjáig a kongresszusi irodába beérkeznek. (45, Lincoln’s Inn Fields, London, W. C. 2. International Congress of Ophthalmology). A „Revista de Oftalmologie“ s a román szemorvosok szervezetei. 240 oldalas impozáns kötet a román szemorvosok hivatalos folyóiratának, a „Revista de Oftalmologie“-nek első száma. Mind e folyóirat, mind azok a hírek, amelyek a román szemészek tudományos társulásairól adnak hírt, annak az erőteljes és lendületes tevékenységnek az eredményei, amelyet a nemrég létesített temesvári egyetem szemészprofesszora, Nicola Blatt kifejt. A folyóirat szerkesztő bizottságában a legkiválóbb európai szemészek neveit látjuk s mind ez, mind az eredeti francia, angol nyelvű cikkek internacionalis ambíciókra mutatnak. A folyóirat tudományos része előtt Gróza Péter, Románia miniszterelnöke méltatja a válalkozás értékét, majd Serban Bratianu, a temesvári orvosi fakultás dékánja és Blatt proful int szerkesztő vázolják annak a jelentőségét, hogy a román szemészet végre önálló fórumhoz jutott. A folyóiratnak gazdag tartalmából ki kell emelni Bailliart tanulmányát a látás elméletéről, Arcliimede Busacca fejtegetéseit a keratitisek kapcsán jelentkező corneális és pericorneális vascularisatioról, Kettesy propozicióját a látásélesség vizsgálatának egységesítéséről, Franceschetti és G. Bietti professzorok dolgozatait. A külföldi munkák mellett értékes román cikkeket olvashatunk. Brecher az ophth. electrica új kezelési módjáról, Munteanu a könnytömlő genyes folyamainál alkalmazott penicillin hatásáról, E. Puscariu és munkatársai a fáradság.
