Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
58 gyulladásainak streptomycininiel való kezeléséről számolt be. Igen nagy érdeklődéssel követték a kongresszus hallgatói Alajmo professzor (Firenze) fejtegetéseit a szemészet és ideggyógyászat egy határkérdéséről, valamint Pascal (New-York) előadását a szem mozgásairól. A hétfő délutáni ülés a korszerű szemorvosi műszerek és különböző sebészi eljárások felől vitázott. Oláh Emil (Gyula) és Rostkovszki tanár (Varsó) a lengyel Orvosi Kamara elnöke, aki egyszersmind a lengyel trachomaellenes küzdelem vezetője is, modern, saját találmányit eszközeiket mutatták be. Ezután Horay professzor a szemműtétek minél egyszerűbb kivitelének jelentőségét hangsúlyozta. Élénk vita alakult ki a hályogműtétnél alkalmazott methodika körül. A vitában mind a külföldi, mind a magyar szemészek igen intenzíven vettek részt. Grósz István a hályogseb biztosítására irányuló biológiai eljárást ismertette. A keddi ülés első előadója a szófiai egyetem világhírű tanára Pascheff professzor volt, akit régi baráti szálak főjenek hazánkhoz. (Már ajz 1909-es Nemzetközi Orvoskongresszuson is járt Budapesten.) A szaruhártya daganatairól tartott értékes előadást. Bietti prof. (Pavia) a szem virusbetegségeinck antibioticus kezeléséről beszélt. Löhlein berlini professzor értekezését a látóideg daganatainak sebészi kezeléséről Kuhár Gabriella (Berlin) olvasta fel. A glaucoma kérdését a műtéti és a gyógyszeres kezelés szempontjából Kcttesy professzor (Debrecen), Esente (Firenze) és Weinstein Pál fejtegették. Boros professzor (Pécs) és Németh Lajos az allergiás szembetegségekről adtak elő. A kedd délutáni ülésen Kuhár G. (Berlin) és Szántó Giga a szaruhártya virusmegbetegedéseiről tartottak előadást. Dit-rói professzor (Szeged) egy új gyógyszerrel kapcsolatban terjesztette elő tapasztalatait. Biró Imre a vérrokonok házasságból születtek szemészeti komplikációiról értekezett s a rokon házasodási Magyarország egyes vidékein szinte népbetegségnek minősítette. Györffy István a contact-üvegek viselésének könnyítéséről, Vajda Géza (Miskolc) a látás élettani rendszeréből, Gát László (Debrecen) pedig a tuberculotikusok egy jellegzetes szemfenéki betegségéről számolt be. Ezenkívül több érdekes betegbemutatás is szerepelt a Kongresszus programmján, amelyet még Csapody professzornak a nagy szemészek kézírásáról, valamint Csapody né Mocsy Máriának a, kézimunka szemorvosi megítéléséről tartott előadása tett színesebbé. A kedd délelőtti programúi egyik kiemelkedő pontja volt még Rostkovszki tanár beszámolója a lengyel közegészségügyi hatóságok és intézmények imponáló erőfeszítéseiről, amellyel a trachomát igyekeznek lokalizálni és visszaszorítani. A kétnapos Kongresszuson,, amely a szemészet aktuális problémáinak s egyszersmind a magyar szemorvosi tudomány fejlődésének is hű tükre volt — a hazai és külföldi orvosprofesszorok felváltva elnököltek. A kongresszust László György (Anglia) rekesztette be, megköszönve az Országos Szakszervezet Vezetőségének, a Kongresszus Munkabizottságának s a vendéglátó klinikák vezetőinek azt az előzékenységet és figyelmességet, amely nem fog eltűnni a külföldi résztvevők emlékezetéből. Melegen emlékezett meg arról a nagy rekonstrukciós munkáról, amellyel a magyar demokrácia rövid idő alatt romokból tudott új országot építeni. Ennek hírével fognak hazatérni hazájukba. *
