Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

32

miképen szabadul fel a szervezetben, még ma sem tisztázott, annyi azonban bizonyos, hogy sejtreakciók közben a sejtekben histidinből hist a min keletkezik; ilyen folyamat pl. az antigen-antitest reakció; de histamin szabadul fel a sejt különböző fizikai (mechanikai) és kémiai ártalmai kapcsán is.

Ezeknek a kísérleteknek ismeretében több kérdés merül fel a szem physiológiája és szövettana szempontjából. Képes-e a histamin aktiválni a szem reticuloendotheljét és ha igen, hol történik a tárolás; vájjon csak a mesenchymalis eredetű sejtekben és szövetekben, vagy egyebütt is; és főleg, vájjon az irisben történik-e oly mértékű tárolás, hogy az in vivo megfesthető?

E kérdések megvilágítására az alábbi egyszerű methodikájú kísérleteket végeztük: 2000 -2500 grammos kifejlett albino nyulak csarnokába aetberbódulatban 500 gamma (0.5 mg) histamint adtunk, majd pár perc múlva a fülvénába 8—10 ccm 1:10 higítású tuest injiciáltunk. A histamin hatására erős hyperaemia és pupillaszülkület lépett fel fénykerüléssel, majd, a tuss beadása után az íris és a kötőhártya-áthajlás szinte pillanatok alatt sötétszürkévé vált. Viszont a. másik oldali kontroll szemen semmiféle változás nem jött létre.

A megfestődött szem 24 óra múlva már békés volt, a csarnok helyreállt, az iris — minthogy a hyperaemia megszűnt — világosabb lett, de a kontroli-oldalitól sötét szürkéskék színével élesen elütött.

A festést másodnapos időközökben még kétszer elvégeztük. Az iris várakozásunknak megfelelően mindjobban megfestődött. Több nyulat kezeltünk ilymódon, mindig azonos eredménnyel. Az állatokat a festéstől számított különböző időpontokban leöltük és a szemeket szövet-1- ábra. 2. ábra.