Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
30 vena („aqueous vein“) lefutása közben egybefolyik egy episcleralis vénával s a beömlés helyétől kezdve ú. n. lamináris vénaként folytatja útját, ami annyit jelent, hogy a vénában egymás mellé van rétegezve parallel sávok formájában a vér és a csarnokvíz. Első látásra úgy néz ki az ilyen vena lamináris, mintha két külön vena (egy vérrel telt vena és egy csarnokvíz-vena) egymás mellett párhuzamosan futna; ha azonban a beszájadzás helyét üvegpálcikával megérintjük, akkor a lamináris vena vagy megtelik vérrel teljes egészében (Ascher: negativ glass rod tünet) vagy az egész lamináris szerkezet kristálytiszta lesz, tehát csarnokvíz tölti ki az egész vénát (positiv glass rod tünet) s mindkét esetben a megérintés után visszaáll az eredeti állapot. Saját vizsgálataink szerint az irodalmi adatokkal egyezően (Ascher, Goldmann, de Vries, Thomassen) az esetek 75 % -óban rutin-vizsgálattal, tehát réslámpával való 1—2 percnyi keresés után megtalálható a vena aqueosa (de Vries 100%-ban megtalálta, de volt olyan esete, ahol 1—2 óráig is kereste a vénát), főleg alul-belül, azután alul-kívül és felültjeiül. Folyamatban lévő s majd később közlendő kísérleteink szerint gl. simplexben csak negativ pálcika tünet látható; a vena jugularis lenyomása után a csarnokvíz-vena azonnal vérrel telik meg, absolut bizonyítékaként annak, hogy a csarnokvíz valóban vénába, ömlik be s végső soron a véna jugularisba; továbbá vizsgálataink szerint gl. simplexben a pálcika tünet kiváltása után a restitució ad integrum elhúzódva történik meg, jeléül a fokozott vénás nyomásnak. Kiss Ferenc a szem vérkeringésével foglalkozó munkájában (1943) a szembeli vénáknak három új elvezetését adja. A Schlemm-csatornából az episcleralis erekhez keskeny elágazások vezetnek, amelyek sose ferdén, hanem mindig merőlegesen haladnak és ismételten T alakban ágaznak el. A Schlemm-csatornában épélettani körülmények között, az irodalmi adatokkal egyetértőén, Kiss sohasem talált vért. Nagyon valószínű, hogy az Ascher—Goldmann által leírt esarnokvíz-vénák egyenes folytatását képezik a Kiss által leírt Schlemm-csatorna elágazásának. A másik vénás elvezetés ugyancsak az episcleralis erekhez vezet. A Kiss által leírt vékony fonatú plexus ciliarishól a sclerát ferdén átfutó és ott T alakban elágazó vékony vénákról van szó, amelyek szerinte a csarnokvíz felszívódásának a szolgálatában állanak. Közelfekvő a gondolat, hogy azok a lamináris vénák, amelyek már rétegezve jönnek ki az emissariumokból, azonosak a Kiss A éle plexus ciliaris elvezető útjaival, amelyekben a vér csarnokvízzel hígult fel. Kiss talált még az elvezető rendszerben vastag, spiralis, többszöri görbületet mutató ereket, amelyek ugyancsak az episclerához tartanak (ú. n. biztosító vénák) s a limbus közelében emissariumokon lépnek ki. Saját vizsgálataink szerint az episclerában valóban találhatók olyan vastag vénák, amelyek jól látható emissariumokon lépnek ki. A szembeli elvezetésnek fentiekben vázolt új útjai újabb lehetőséget nyitnak meg az ép és kóros szemfeszülés tanulmányozásában. RÉSUMÉ. Selon les recherehes de l’autcur la vena aqueosa peut étre retrouvée dans 75%> des cas. Elle se manifeste dans deux types. L’un, contenant un liquide pur, provient du canal dit Schlemm. L’autre, comportant du sang et dc l'humcur aqueuse, melanges (vena lamináris), sort, seien toutes vraisemblance, du plexus ciliaris dit Kiss. II trouva mérne des veines sinueuses, vastes, sortantes des cmissariums ct correspondantes, peut-étre, aux veines de sűreté dites Kiss. De recherehes ülté ricures sont en cours.
