Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
250 Minden jel arra mutat, hogy az alkalmazott electroretionografia (Karpe stb.) kiépítése a klinikum szempontjából is értékes lesz. Grósz István. WORMSER, P.: A pupilla readiója mydriatikumokra a sympathicus pálya megszakítása után. S. Karger Basel. Monographia a Bibliotheca Ophthalmologicában. Fasc. 33. 160 oldal. A leideni idegklinika és sebészeti klinika anyagának 30 esetét vizsgálta, amelyek közül 22-t részleteiben ismertet, azonkivül állatkísérleteket végzett a kérdés tisztázására. Ezenkívül a szétszórtan anatómiai, pharmakologiai, élettani, ideggyógyászati és szemészeti szaklapokban található erre a kérdésre vonatkozó irodalmat gondosan összeállította. A saját vizsgálatai és az irodalmi adatok alapján a következő következtetéseket vonja le. A centrum ciliospinale kranialis vége a nyaki gerincvelőben van. A sympathicus irisrostok regeneratiója emberben 12 év után sem észlelhető. A cocain pupillatágító hatása adrenalin vagy adrenalinszerű anyag jelenlétéhez van kötve. A facialisbénulásban létrejövő adrelaninmydriasis oka a cornea fokozott átjárhatósága, a mydriasis injectio hatására nem jön létre. Az adrenalinmydriasis a ganglion superius eltávolítása után már 1 : 5000-es oldat hatására létrejön. A sympathicus megszakítására a centrum ciliospinalétől peripheriásan azonnal fellép a Horner tünetcsoport és kimarad a cocainmydriasis. A sympathicusnak Immorális működése (valamely adrenalinhatású anyag termelése) csak addig áll fenn, amíg a centrum ciliospinaleval összeköttetésben áll. Végül — ami gyakorlati szempontból igen fontos — klinikai esetekben igen óvatosnak kell lenni a pharmakologiai pupillareactióval, nevezetesen nem teljes bénulások esetében ezekből semmiféle következtetést levonni nem lehet. Radnót Magda. VERREY, F. : Tanulmány a kóros csarnokvíz elemeiről. Monographia. Laussanne 1945. 92 oldal. A tanulmányhoz Amsler professzor írt előszót, amelyben hangsúlyozza a csarnokpunctio jelentőségét. A lausannei klinikán 1941 óta systematikusan végzik diagnosztikus célból a mellső csarnok punctióját és az így nyert csarnokvíz vizsgálatát. Szerző 1500 esetben végzett csarnokvízvizsgálat alapján nyert tapasztalatait ismerteti. A beavatkozást az Amsler-féle trocart-ral végzik, amely kis lándzsában végződő trocart és ezt tuberculinfecskendőre szerelik. Több mint 300 esetben vizsgálták normális szemek csarnokvizét, a sejtszám 0—1 volt cmm-kint. A szaruhártya és az uvea elülső felének gyulladásaiban a sejtszám 2—60.000, átlagban 30—200/cmm. A qualitativ sejtképet May-Grünwald festéssel nézik. 24 egyszínű és színes táblán ismerteti a talált sejtféleségeket. A sejtalakokat a csarnokvíz fehérje és bacteriumtartalmával összevetve arra a következtetésre jut, hogy a csarnokvíz pathológiájában nemcsak a vér-csarnokvíz gátnak, hanem a környező szöveteknek is döntő jelentőségük van. Radnót Magda. KESTENBAUM, A.: Clinical methods oj neuro-ophthalmologic examination. New York. Grune et Stratten. 1947. 384 oldal. Hitler elől Bécsből elmenekült kiváló ophthalmoneurologus, aki nevét a nystagmus vizsgálataival tette ismertté, e monographiújában teljesen egyéni elgondolások szerint, főleg saját vizsgálatai alapján, ismerteti a szemész-neurologiai tudnivalókat a szakember számára. Vázlatos rajzait mind saját maga készítette s jól demonstrálják az elmondottakat. Igen tömören ír és nagy figyelemmel kell olvasni a könyvet, de sokat tanulhatunk belőle. A következő fejezeteket találjuk: A látópálya anatómiája. Látótér. A nervus opticus kórtana. Chiasma lesiók. Homonym hemianopia. Szemizombénulások. Tekintésbénulás. Nystagmus. Symmetricus szemmozgások zavarai. Pupilla. Szemrés. Hemicrania. Rutin vizsgálatok. Weinstein Pál. TRONCOSO, M. U.: A treatise on gonioscopy. Philadelphia. F. A. Davis Co. 1948. 306 oldal. A gonioscopia egyik legnagyobb szakértője monographiában foglalta össze egy élet munkáját. A glaucoma kutatásában és klinikájában e módszer ma már olyan
