Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
233 torna jelentkezett. Alapos vizsgálat eredménye : lues congenita ; a betegnek kis korában keratitis parenchymatosaja volt és visszamaradt érfalgyengeség traumára vérzéssel reagált, ami mély ereződés révén a cornea lemezek közé került. Garai László. VOTOCKOVÁ, J. : Vyznam rohovkové sensibility pri keratoplastice.—A corneasensibilitas jelentősége keratoplasticanál. — (Ceskoslov. Ofth. 5:30, 1949.) 62 esetben végezte vizsgálatait és azt találta, hogy sem az adó, sem a vevő cornea érzékenysége nem játszik szerepet a transplantatum átlátszóságában. Egy kétoldali keratoplasticára utal, amelynél homályos érzéstelen corneákra transplantáltak, az egyik oldalon a lebeny elhomályosodott, a másik oldalon félig átlátszó volt. Az első szemen a transplantatiót megismételték és átlátszó lebeny lett az eredmény, noha a cornea egy év és 4 hónap múlva is érzéstelen volt. Galla Emil. VANYSEK, J. : Keratokonus a keratoplastika.—Keratokonus és keratoplastica. — (Ceskoslov. Ofth. 5:136, 1949.) Kontakttal nem javítható keratokonusnál végezte a műtétet és a látás 5/60-róI 6/6-ra javult. A myopia a műtét után 3'5 D. volt, három hónap alatt 11 D.-ra emelkedett, az utána következő 4 megfigyelési hónapban változatlan. Galla Emil. COGAN, D. G. : Vascularization of the cornea: Its experimental induction by small lesions and a new Theory of its pathogenesis. — A cornea ereződése : Kísérletes kiváltása kis sérülések által és kóroktanának új elmélete. — (Arch, of Ophth. 41. No. 4. pp. 406—417. 1949.) A vonatkozó irodalom részletes ismertetése után nyulakon végzett kísérleteiről számol be. Megfelelő helyi és általános érzéstelenítés után a corneákat részben kis területeken cauterezte, másokat kis mennyiségű enyhén savas, illetve lúgos oldatokkal injiciált. Kísérleteket végzett herpes virus bevitelével is. Az erek viselkedését réslámpával és biomikroskóppal vizsgálta. — A corneán okozott kis sérülések következménye új erek megjelenése volt. Rövid latens szak után a proximalis ereken kis kiöblösödés, majd aneruysma támadt, amelyek megrepedése után bevérzés keletkezett a corneában. Ezt a területet új capillarisok növik át, amelyek nagyrésze pár nap alatt visszafejlődött s csak néhány ág irányult a sérülés felé. Az új erek fejlődésében a vérzésnek van elsősorban szerepe, vért injiciálva a corneába egyéb tényezők kizárása mellett, ereződés fejlődött ki. Toxinoknak sok szerepük az ereződés kiváltásában nincs. Szerinte az erek kiöblösödését, aneurysmák képződését és ezek megrepedését, valamint más az interstitialis ereződést irányító tényezőket a meglevő erekkel szomszédos cornea szövetében keletkezett reductio hozza létre. Arató István. DJACOS : Les alterations oculaires dans les oedemes de carence. — Éhségoedema kapcsán jelentkező szemelváltozások. — (Arch. d’Opht. 1949. No. 4.) 8 hónapon keresztül 204—458 kalóriát kaptak az athéniek a háború alatt.(?) 107 éhségoedemás esetet észleltek. Réslámpával és fluorescein festéssel spec, cornealaesiót találtak. Keratopathia polymorphosa superfic.-nek nevezték el, mely az éhségoedemával kapcsolatos. Sem a kachectikus, sem a hydropikus formánál nem volt látászavar vagy fájdalom. Szemhéjak a hydropikus formában oedemásak. A kachexiás formában a szemgolyó mélyen ül. Conj. anaemiás. A bb. kh-n gyakori a manifest oedema. Kifejezett esetekben néhány linearis erosio látható. Néhány enyhe xerosis van a csökkent könynyezés miatt. A cornea hypaestheziás, egész a reflex hiányáig. A réslámpa a cornea idegeinek laesióját mutatja. — Pathologiás elváltozások vannak 1. a praecornealis rétegben, mely szabálytalan structurájú. 2. A cornea egész felszíne igen finoman és permanensen sárgás színű lesz. Az elülső epithel-sejtek vitális resistentia csökkenéséről van szó, substantia veszteség nélkül. Az elváltozásokban három fázis figyelhető meg: a) finom jól elhatárolt elemek, spec, structura nélkül, intra és subepithelialisan. Nem emelkednek elő. b) A hydro-
