Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
229 §AMAN, K. : Nase zkusenosti v hleddní Ascherovych ven. — Az Ascher-vénák feltalálhatóságáról. — (Ceskoslov. Ojth. 5:50, 1949.) Az esetek több mint 50%-ban megtalálták. Legtöbbször a szemteke alsó részén lelték fel, ami azt a gondolatot ébresztette bennük, hogy a csarnokvíz lefolyása függ a verticalis positiótól. Ezért betegeiket horizontális helyzetben is vizsgálták, de az Ascher-vénák változatlanok maradtak. Galla Emil. SCHLAEGEL, T. F. : Anlistine: A study of its toxicity on topical application to the eye. — Az antistin helyi alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatok annak toxicitására vonatkozóan. — (American Journal of Ophth. 32. 1088. 1949.) A szerző a különböző koncentrációjú antistine hydrochlorid toxicus hatását vizsgálta emberi és állatszemeken. Megállapítja, hogy 0-5%-os oldat a corneán nem okoz elváltozást, csupán a bulbaris kötőhártya vérbőségét észlelte. 1%-os oldat kifejezetten toxicus a cornea hámjára, ami a cornea borússágában és az epitelisatio, valamint az ereződés gátlásában nyilvánul meg. Szövettani metszetben a felületes stromában az epithel helyén hyalin membrana mutatkozott, mely vastagabb volt, mint a Descemet-hártya. Vizsgálta az antistin hatását a pupillára és az alkalmazkodásra, míg más antihistaminicum, pl. a Benadryl %%-os oldata pl. mérsékelt pupillatágulatot okoz és az accomodatiót befolyásolja, addig az antistin hydrochlorid szokásos y2 %-os oldatának mydriaticus vagy cycloplegiás hatását nem észlelte. Boros Béla. ^Vizsgáló eljárások; optikai műszerek és eszközök. VISHNEVSKI, N.: Az angioskotomelria és diagnosztikai értéke. — (Vestnik Oftalm. XVII : 5. 572—582. pp. 1940.) 472 eset tanulmányozása alapján elemzi az angioskotometriát a szem betegségeiben. Azt találta, hogy a skotomák bizonyos esetekben ép szemeken is változhatnak. A legnagyobb kilengéseket a skotomák nagyságában neuritisben és chronicus glaucomában észlelte. Nem talált azonban állandó összefüggést a szemnyomás és a skotoma nagysága között. Adatai alapján megállapítja, hogy a korai diagnosisban nem a skotomák abszolút nagysága, hanem azok változása a fontos, összehasonlítva mindig a másik szemben talált értékkel. Nagy Ferenc. GOLDMANN, H.: Slit-lamp examination of the vitreous and the fundus. — Az üvegtest és a szemfenék réslámpavizsgálata. — (Brit. J. Ophth. 33:4. 242—247. pp. 1949.) A Haag-Streit-f. réslámpán kívül a vizsgálathoz szükséges egy speciális hasáb, azért, hogy a megvilágító kar és a mikroszkóp közt a lehető legkisebb szög legyen. Szükséges továbbá, hogy a szaruhártya fénytörését kikapcsolj uk, ami műanyagból készült contact lencsével, vagy — 55-0 D-ás üveggel történhet. Könnyen megtalálható így az a helyzet, hogy a fundust stereoszkóposan láthatjuk, ami az eljárás lényeges része. E vizsgáló módszer alkalmazása igen nagy értékű a következő esetekben : Oedema papillae ; differenciáldiagnosztikai értéke van a kezdődő papillitis v. oedema eldöntésében, néha a levált üvegtesti hártyán finom praecipitatumok láthatók papillitisben ; retinitis centr. serosa, amit össze lehet téveszteni neuritis retrobulbarissal bizonyos esetekben és a helyes diagnosist a réslámpavizsgálat biztosíthatja. (Therapiaként 20 napon át napi 1 ccm 1% mercuricyanid i. v. befecskendezést ajánl.) — Könnyen megkülönböztethető a macula cysta és lyuk. Igen kitűnően használható a vérzések helyének pontos megállapításában, a levált retina alatta tumor felismerésében és általában a hátsó pólus minden megbetegedésében. Nagy Ferenc.
