Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

226

Adrian Alexandrovies Krukov születésének 100. évfordulójára

Irta : D. Sz. Stivosinszkij.

(K 100 letiju szo dnya rozsdenija Adriana Alekszandrovicsa Krjukova.)

Vesztn. Opht. XXVIII. 5. 1949. 4—7.

Krukov egyike volt az önálló orosz szemészet megalapítóinak.

Született 1849 július 19-én a Szaratov-i kormányzóságban, kispolgári családból. A gimnáziumot és egyetemi tanulmányait Moszkvában végezte (1872), majd Vojnov mellett kezdett dolgozni. Első tanulmánya még abban az évben megjelent: «A külső szemizmok viszonylagos ereje» címmel, majd 1873-ban doktori dissertatiója : «Objektív színérzés a retina perifériás részein». Ebben a munkájában elsőnek mutatott rá a színérzés karakterére a retina perifériás részein, attól függően, hogy milyen alapszínben végzik a kísérletet. Elsőnek vezette be a szemészetbe a campimetriát színes objectumokkal szürke alapszínben, hogy kizárja a mellékszínek hatását a kontrasztok kifejlődésére.

Majd másfél évet töltött Németországban, ahol Lefternél dolgozott a szem physiológiája és Berkeméi a szem pathológiai anatómiája terén. Itteni működése alatt számos tudományos értekezést írt, amiket hazaküldött. Egyik nevezetes munkája ebből az időből a cornea diffusiójáról szóló, ahol rámutatott az epithel diffusiót korlátozó szerepére, valamint, hogy a diffusio a perineurális térben történik kis csatornácskákon át.

Visszatérve Oroszországba, átvette tanítója, Vojnov osztályát, ahol nagy tudományos és gyógyító tevékenységet fejtett ki, új módszereket vezetve be a diagnostics, therapia és sebészet terén. — Elsőnek alkalmazta Oroszországban a cocaint műtétek, előtti érzéstelenítéshez. A hormontherapia feltűnésekor a spermin hatását vizsgálta tanítványaival a szembetegségeknél.

Szívesen foglalkozott a szemsebészettel. Új módszert alkalmazott az iristumorok ollóval való kiirtásánál, új blepharoplasticát vezetett be és még számos más sebészi újítást.

A gyakorlati munka mellett tudományos munkásságát is folytatta a szem pathológiája terén. 1882-ben adta ki «írás és táblázat a látásélesség vizsgálatára», amely igen elterjedt. Már 1875-ben cikkeiben azt állította, hogy a fejlődési rendellenességek oka a magzat méhenbelüli megbetegedése. A rövidlátás eredetében szerinte az öröklékenység csak kis fokban szerepel, lényegesebb a konvergentia és akkomodáció nagyfokú megerőltetése és ezért ajánlja az iskolás gyermekek látásellenőrzését. Már Augstein előtt mutatott rá az alt-tuberculin injectio óriási diagnosticus jelentőségére a szem tbc.-s megbetegedéseiben. A tbc-s keratitis profunda eseteiben rámutatott az uvea elsődleges károsodására.

1896-ban a glaucoma kérdésében rámutatott a szemnyomás ingadozására, később 1904-ben az ő tanítványa, Maszlenikov pontosan kidolgozta a szemnyomás napi ingadozásának kérdését.

Krukov a glaucomát helyesen kétoldali megbetegedésnek tartotta. «Megjegyzések a glaucomáról 1430 eset vizsgálata alapján» című munkájában határozottan visszautasítja azt a felfogást, hogy a glaucoma főleg szlávoknál és közöttük is főleg hypermetropoknál gyakori.

Neuritisek és uveitisek aetiologiájában a fertőző betegségeket veszi első helyen. A strabismusok kezelésében az orthopticus eljárást ajánlja.

1886-ban a moszkvai egyetem szemészeti tanszékére nevezték ki, 1891-ben a hallgatói kérésére előadásaiból készült jegyzetet adott ki, ami később könyvalakban is megjelent «Szembetegségek rövid tankönyve» címmel. Ez volt az első rendszeres, ábrákkal ellátott orosz nyelvű szemészeti tankönyv, amely nagy népszerűségre tett szert. Ez a könyv volt az alapja a későbbi Odincov prof. által Írott könyvnek, ami még ma is használatban van.

Az ő klinikáján állandóan magasképzettségű asszisztensek dolgoztak, akik közül sok lett professzor. Krukov munkatársainak munkájában a téma megválasztá-