Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
20 ÖSSZEFOGLAL AS. A szem vérereinek topographiája és különböző részleteinek egymással való összefüggése tökéletesen injiciált emberi és állati szemeken tanulmányoztatott. A sugártest érrendszere két részből áll: a processusok táglumenü ereiből és az ezeknél felszínesebben fekvő mm. ciliares területén fekvő szűklumenű plexus ciliarisból. Előbbi a csarnokvizet termelő, utóbbi i az azt felszívó fő érrendszer. A plexus ciliaris nagyrészt az iris tág viszereinek oszlásából létrejövő második capillaris íendszernek tekinthető. A corpus ciliare és a Schlemm-csatoirna lefolyásai derékszögben vagy spirálisán futnak, úgyhogy a szem belnyomásának növekedésére automatikusan elzáratnak. Az emberi szem vérkeringése és a csarnokvíz forgalma normálisan labilis egyensúlyi állapotban vannak, mely állapot az arteriosus vér befolyásától függ. Felszívódási kísérletekben is a plexus ciliaris bizonyult a fő felszívási területnek. A vizsgálatok a glaucoma neuro-vascularis eredetére mutatnak. RÉSUMÉ. La topographic des vaisscaux du glbbe oculaire et les rapports entre ses différentes parties fait l’objet des recherehes — par la méthöde d’injecticm — chez l’homme et chez l’animal. Le Systeme vasculaire du corps ciliaire se divise en deux parties: les vaisscaux amples des proeés ciliaires et les vaisseaux plus étroits du plexus ciliaire situé dans un plan plus superficiel correspondant au muscle ciliaire. Le premier produit l’humeur aqueuse, le second l’absorbe. Le plexus ciliaire se construit surtout de la ramification des veines amples de l’iris et correspomde á un deuxiéme Systeme capillaire. Les vaisseaux d’écoulement du canal de Schlemm et des vaisseaux du corps ciliaire sortent en angle droit ou en forme spirale et se ferment automatiquement quand la tension interne du globe oculaire augmente. En état normal la circulation du sang et d’humeur aqueuse sont en état d’équilibre labil; cet état se dépende de l’affluence du sang ártériéi. Les expériences montrent également que le plus important territoire d’absorption est le plexus ciliaire. Ces recherches indiquent i'origine neuro-vasculaire du glaucome. IRODALOM. Bentzen Chr. F. u. Th. Leber: Ü. die Filtration aus der vorderen Kammer bei normalen u. glaukomatösen Augen. Graefes Arch. f. Ophtlam. Bd. 41. 1895. S. 208. — Erdmnrt, P. Ü. experimentelles Glaukom nebst Untersuchungen am glaukomatösen Tierauge. Graefes Arch. f. Ophthalm. Bd. 66. 1907. S. 325.—Fischer, F. P.: Ernährung u. Stoffwechsel der Gewebe des Auges. Ergehn, d. Physiol von’Asher- Spiro. 1931. S. 507. — Hamburger, C.: Ü. die Ernährung des Auges. Leipzig. 1914. (Monograph.) — Köllner, H.: Das Medusenhaupt u. der venöse Blutabfuss aus Iris u. Corpus ciliare beim chron. Glaukom. Arch. f. Augenheilk. Bd. 91. H. >/* 1922.- Kriickmann: Vorführung stereoskopischer Aufnahmen von Injektionspräparaten der Korneoskleralgrenze. Bericht, d. Deutsch. Opht. Gescllsch. Heidelberg, 1927. S. 417. —* Leber, Th.: Untersuchungen f. den Verlauf u. Zusammenhang der Gefässe im menschl. Auge. Arch f. Ophthalmol. Bd. 11. I. Abt. 1865. S. 1. — Leber, Th.: Studien ü. den Flüssigkeitswechsel im Auge. Graefes Arch. f. Ophthalm. Bd! 19. I. Abt. 1873. S. 87. — Maggiore, L.: Struttura, Compertamento e/ significata del canalc di Schlemm nell’ochio "humano in ccndizioni normal! e pathologiche. Annali die Oftalmologia e clinica oculistica. An.no XL. 1917. — Maggiore, L.: L’ora serrata nell occhio umano. Annali di oftalmclogia e clinica oculistica. Anno LII. 1924. — Nuel, J. P. et Benoit, F.: Des voies d'élimination des liquides intraoeulaires hors de la chambre anterieure et au fond de l’oeil (nerf optique, etc.). Arch. d’Ophthalm. 1900. V. 20. p. 161. — Seidel, Experimentelle Untersuchungen ü. die Quelle u. den Verlauf der intraoeularen Saftströmung. Graefes Arch. f. Ophthl. Bd. 95. S. 1. 1918. — Seidel, E.: Weitere experimentelle Untersuchungen ii. die Quelle u. den Verlauf der intraoeularen Saftströmung. IX. Mitteil. (Ü. den Abfluss des Kammerwassers aus der vorderen Augenkammer.) Arch. f. Ophthalmol. 1921. Bd. 104. S. 357. — Seidel, E.: Weitere experiment. Untersuchungen ü. die Quelle u. den Verlauf der intraoeularen Saftströmung. X. Mitteil. (Ü. den Abfluss des Kammerwassers aus der vorderen Augenkammer des iridektomierten, sowie des trepanierten Auges.) Arch. f. Ophthal. 1921. Bd. 104. S. 403. — Weiss. O.: Die Ernährung u. die Zirkulation des Auges. Nagel: Hbuch d. Physiol, d. Menschen. B. 3. 1904. — Weiss, O. u. H. Lullies: U. den intraokularen Flüssigkeitswechsel. Pflügers Arch. f. d. ges. Physiol. Bd. 204. 1924. S. 763.
