Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
189 Radnót M. (zárszó) : A «retinitis proliferans diabetica»-ra, mint a többi retinitis proliferanstól a jellegzetes érujdonképződés alapján már klinikailag is elkülöníthető igen rosszindulatú kórképre szerző hívta fel a figyelmet 1941-ben, és erre vonatkozó szövettani vizsgálatait is közölte. Az érujdonképződés a diabetesre jellemző, nem pedig a rendszerint már fennálló vesebajra, amely másodlagosan jött létre. Erre vonatkozó vizsgálatait szerző 1948-ban közölte. Előadások : P. Szántó Olga: A retina cysláiról. Szerző saját észlelései, más szerzők megfigyelései, klinikai, továbbá szövettani ismeretek alapján összehasonlító tanulmány keretében részletesen ismerteti a retinacysták kérdését. A retinacysták genesise többféleképen értelmezhető, és még nincs eldöntve. Különösen fennáll ez a macula tájékán levő cystákra nézve, ezeknek a keletkezési módja még annyira sincs tisztázva, mint a peripherián levő és rendszerint retinaleválással kapcsolatosan jelentkező cystáké. A macula luteán levő cysták genesisében szerző szerint két momentum játszik fontos szerepet; 1. a macula lutea degeneratiós megbetegedései, heredodegeneratio stb. alkalmat adhatnak cysták képződésére; 2. fejlődési rendellenességek is képezhetik a retinacysták kiindulási pontját. Ez utóbbi momentum természetesen ritkábban fordul elő, a macula lutea megbetegedései viszont aránylag gyakoriak. A mac. lutea megbetegedések pontos és tartós megfigyelése a macula cystáinak gyakoribb diagnosztizálásához fog vezetni. Szerző erre kívánja felhívni a figyelmet. Hozzászól : Nónay T.: Retina-cysta esetek műtét előtti és utáni szemfenéki képét mutatja be. Egy részüket Imre prof., egy részüket maga operálta. Csillag F.: Nem tartja kizártnak, hogy az óriáscysták az óra serrata táji cystosus elfajulásokból is keletkezhetnek. Az elfajulásos kis hólyagok az anatómiai viszonyok adottsága folytán az óra serrata táján esetleg nagyobbra nőhetnek. Mégis úgy véli, hogy a peripheriás nagy cysták önálló eredetűek, s ismétlődő enyhe traumákra vezethetők vissza. Ez utóbbiak a sugártest táji szövetek lazulását, folytonossághiányát okozhatják, melyen keresztül csarnokvíz szivárog a retina rétegei közé, s a cysta lassan kialakul. Az elkülönítő kórismében még az érhártyaleválásokra is gondoljunk. P. Szántó (zárszó) : 2. Gát L.: Szemtükri leletek B. C. G.-oItások kapcsán. (Jelen számunkban egész terjedelmében olvasható.) t Hozzászól : Radnót Magda: B. C. G.-oltások kapcsán a klinikán a következő eseteket észlelték : papillitis látásromlással és színes látótérkieséssel, két esetben iritis, ill. iridocylitis, amelyek kedvező lefolyásúak voltak, egy periphlebitis retinae bevérzett és egy évekkel ezelőtt keratitis parenchymatosa tuberculosa következtében heges corneán újabb beszűrődés támadt, éspedig a transplantált korongban. Felteszi a kérdést, hogy előadó a viszonylag nagy számban észlelt elváltozások kapcsán milyen functionális kieséseket észlelt, nevezetesen milyenek voltak a színes látóterek. Kocsis Magda: Az I. sz. Szemklinikán 2 esetet észleltek az utóbbi időben. Az egyik a hátsó pólus borússágával kezdődött s az üvegtest elzavarosodásával folytatódott, de rtg.-besugárzásra rövidesen meggyógyult. A másik esetben kiterjedt vérzések s retinitises gócok keletkeztek a szemfenéken. Ez utóbbi minden kezeléssel dacolt. Csapody I.: B. C. G.-oltással kapcsolatban ne csak a tüdő- és gyermekgyógyászt, hanem a szemészt is kérdezzék meg. Gát (zárszó) : 3. Kettesy A.: A blepharochalasis műtéti megoldásáról. A blepharochalasis-műtét feladata a sulcus orbitopalpebralis helyreállítása. Erre a célra a legalkalmasabb a Blaskovics-féle redőképző-varrat bőr felől történő alkalmazása. A műtét röviden a felső szemhéj bőrének a supercilium alatt haladó metszésből történő felfejtéséből áll, ami után három matrac-varratot helyezünk a 1 e v a t o r p a beli r a e b a. A varratokat a képzendő sulcus legmélyebb pontján szúrjuk ki. Imre József ezen műtéttel szemben más eljárást ajánl, melynek lényege a fascia tarso-orbitalis kettőzése. Bemutat egy esetet, amikor az egyik oldalon saját műtétét, a másikon összehasonlításul az Imre-féle műtétet végezte el. Az eredmény inkább a redőképző-varrat alkalmazása mellett szól.
