Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

162

MOKAVHapoAHOíí komhcchh no noneneHHio cjieribix, oaikiko, bhxoaht, hto komhcchh b 1939 roAV no TeM->Ke caMbiM npKHHiiaM Kan h h, He OAOőpnAa TexHHKy Kpeae.

2. ílo HayHHOMy MHeHHto mohx Könner, cyjib^iaMHAbi He AaioT nOKanbHoro őaKTepuocTaTMHecKoro AefiCTBHH. 3to MHeime 6bijio onpoBepniyro MHOroHHCneHHbiMH cooőmeHHHMH.

3. no MHeHHK) HeKOTOpbix HCcaeaoBareaeH cyabijiaMHAbi npti najiHwun ihoh (ac. p. amino benzoicum) He b coctohhhh 0Ka3aTb cbohx őaKTepnocTaTHHecKHx achctbhh. Ilpn npo(j)HJiaKTHKe raaanoH roHopen HOBOpo>KAeHHHbix, HeT haaoöhocth yHHTbiBaTb sto oőCTOHTeAbCTBO, h6o npn HopiwajibHbix ycjioBHHx b KOHbioKTHBHOM MeuiKe ac. P. aminobensoicum He HMeeTCH.

4. no MHeHHK) HeKOTOpbix, caMoe öoJibiuoe npenHTCTBHe ycneuiHoro npHMeHeHnn Moero cnocoőa 50 % — nan cyjibifionaMHAHaH ycToiíHHBocTb, roHOKOKKHeBbix njieMéH. Mo>kho npeHeöperaib h otot (jiai<T, höo mhoto HCCnegOBareneH ycTaHOBHJin, hto cynbíjmMHAbi BnaMajie eij)(J)eKTHBHbi, Aejiaacb jinuib BnocjieacTBHH pe3HCTeHTHbiMH, hto A0Ka3aHHO b 4766 cjiynanx.

5. 3(J)(J)eKTHBH0CTb Moero cnocoőa, no mhchhio, HeKOTOpbix HCcnegOBaTeneH He hbahctch A0Ka3aHH0fí (fiaKTOM, o tóm hto oh őmji ycneuiHO npnMeHéii b Tbicnnax cnynanx, hőo TOjibKO «eTH őojibiibix roHopeeíí MaTepeü, mofjih 3aőojieTb rJia3H0H roHopeeíí; b pe3yjibTaTe->Ke opraHH3auHOHOii neHHUHHAHHOBOÜ KaMnaHHH hhcjio poahabhhii c roHopeeíí pe3K0 yMeHbuiH- jiocb. PaőoTbi KajibMaHa, Menan h Aoijh, a TaiOKe MHoroHHCJieHHbie 3arpaHHHHbie ct3thcthkh AOI<a3bIBaiOT, HTO nocjie 0praHH3aHH0HH0ÍÍ neHHUHAAHHOBOÍÍ KaMnaHMH, HHCJIO CTpaaaiOIHHX roHopeeü őojibine neM y«BOHJiocb. flocTHTHyTbie mhoio ycnexn hbahiotch, caeAOBaTejibHO, nocjieACTBHeM npHMeHeHHH Moero cnocoőa.

6. CroiipoueHTHoro pe3yAbTaTa npo(|)HAai<THKOH neAb3H AOCTHTHyTb, hőo 3apa>KeHHe bo3mo>kho h nepe3 3aKpbiTbiii OKOnonAOAHbiíí ny3bipb.

7. H3 4766 cnynaeB, 4 hmcah rAa3Hyio roHopeio. B oőujeM HTore mctoa moh 6ha 6e3pe3yAbTaTHbiM b 0.08 % cnynanx. Ecah B3HTb toabko pe3yAbTaTbi npoBepra, to cnocoő moh 6e3pe3yjibTaTeAeH b 0. 11 °/0. B cpaBHeHHH c 1.67% — hoíí 6e3ycneuiHocTbio cnocoőa KpeAe, MeTOA moh hbahctch b 15 pa3 őojiee atjxjieKTHBHbiM.

8. npn MoeM caocoőe peaKTHBHoro thochha He HMeeTCH; TaKHM oőpa30M mctoa moü oőecneHHBaeT AoemweHHe CTonponeHraoro pe3yjibTaTa b őopbőe npoTHB caenoTbi HOBopowAeHHblX, BCAeACTBHH rA33H0H TOHOpeH.

9. npHMeHeHHe Moero MeTOAa, AacT B03M0>KH0CTb 3HaHH'rejibHoro yMeiibiiiennH nncna cnenbix Bcero MHpa.

10. npnxoAHTCH BbiCKa3aTbCH HenpeMeHHO 3a npeBenUHK).

11. B npaKTHKe nona íichhhhaahh hbahctch npuMeiniMbiM AHuib aah HCcneAOBaTenb- Hbix neAeit.

12. BejieACTBHM BbiiueynoMHHyTbix npenMymecTB cnocoő moh aoa>kch őbiTb npeanoHTeH MeTOAy Kpeae, Aa>Ke npn paBHbix pe3ynbTaTax cpaBHHTejibiiasi ouCHKa pe3yAbTaT0B npoBepicn noKa3biBaeT, hto HenocpeACTBeHHoe achctbhc Moero cnocoőa b 15 pa3 acjujieKTHBHee cnocoőa KpeAe. nocpeACTBeHHoe AeiícTBHe Moero cnocoőa, AaeT B03M0>KH0CTb őopoTbCH npoTHB caenoTbi HOBopo>KACHHbix, BCAeACTBHH SBenryanbHoro roHopeííHoro 3apa>KeHHH co cto npouemmiM ycnexoM. Cnocoő hbahctch hccaojkhum b npHMeHeHHH, TaK hto oh mojkct őbiTb npoBeAeH h axymepKOH.

A Budapesti Tudományegyetem II. sz. Szemklinikájának közleménye. (Igazgató : dr. Nónay Tibor egyet. ny. r. tanár.)

A rubeosis iridis diabeticáról.

Dr. Radnót Magda, egyetemi m. tanár.

A rubeosis iridis diabetica klinikai képét 1928 óta ismerjük. Salus írta le először, a második esetet Axenfeld közölte és azóta számos szerző észlelte. Az első szövettani leírás Kurztól származik. Legutóbb Fralick foglalkozott a kérdéssel és annak a nézetének adott kifejezést, hogy a rubeosis oka nemcsak diabetes, hanem hypertonia, glaucoma is lehet. Igaz, hogy nemcsak diabeteses eredetű rubeosis van, az absolut glaucomás szemek rubeosisisát jól ismerjük, csakhogy ezek mind klinikai, mind szövettani megjelenésükben elkülöníthetők és el is különítendők a diabeteses eredetű rubeosisoktól. Fehrmann már 1939-ben szövettani vizsgálatai alapján rámutatott a diabeteses és más eredetű rubeosis közti elvi különbségre.

A rubeosis iridis diabetica lényege érújonképződés az irisen, amely vörös folt vagy csomóként látható főképpen a pupillaris szél mentén és a csarnok