Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
145 Már gyakrabban ad összetévesztésre alkalmat és szintén a közelponttal kapcsolatos egy másik idetartozó csoport, és ez a korai presbyopia. A korai öregszeműség 30—35 éves kor körül és teljesen ép fénytörésű szemeken is előfordul; épp a kor és a fénytörési állapot miatt inkább izomegyensúlyi zavarra, mint presbyopiára gondolnak. Valóban, legtöbbször ki is lehet mutatni rejtett összetérítést a közeli Maddo’-skála vizsgálatnál. Hogy jön ez létre? Tapasztalat szerint ahhoz, hogy valaki 33 cm-re tartósan erőltetés nélkül alkalmazkodjon, bizonyos accommodatioiartaiékra van szüksége. Ennek legalább 5-0 D-nak kell lennie, tehát a közelpontnak legalább 20 cm távolságban kell feküdnie. Korai presbyopiánál az accommodatiós tartalék 5-0 D alá esik, a közelpontot 22—24—26 cm-re találjuk, s így a 3-0 D alkalmazkodás már annyira megterheli a sugárizmot, hogy ezzel fokozott összetérítés jár együtt a régi állapothoz képest. Ha elmulasztjuk ilyenkor a közelpont meghatározását, a beteg panaszait erre az összetérítésre fogjuk visszavezetni és tévesen prismát rendelhetünk, holott olyan sphaerikus üveg a helyénvaló, amely az alkalmazkodási tehetséget 5-0 D-ra egészíti ki. Ilyen üveg viselésére a panaszok megszűnnek. A közelpont meghatározásával tehát le lehet leplezni olyan állapotokat, amelyek az első pillanatra izomegyensúlyi zavarnak tetszenek, de valójában nem azok. Hogy állunk most már az amelropiákkal? Hová soroljuk az asthenopiát, ha egyúttal fénytörési hibát találunk? Az ilyen eseteket két csoportra lehet osztani. Nagy hypermetropia, nagyobb hyperop astigmia vagy túlnyomóan hyperop vegyes astigmia esetén aligha fogunk csalódni abban a feltevésben, hogy az asthenopia itt accommodativ. Az ilyen esetek orthoptikailag nem szoktak érdekesek lenni. Az orthoptikailag érdekes esetek inkább a kisebb fénytörési hibák hatalmas táborában vannak s itt az eligazodást az az elv könnyíti meg számunkra, hogy minél súlyosabbak a panaszok a fénytörési lelethez képest, annál valószínűbb az asthenopia muscularis eredete. Ezen elv alól praktikusan csak egy kivétel van, mégpedig a kisfokú invers, vagy ferde tengelyű hyperop astigmia, amely majdnem mindig accommodativ asthenopiát okoz, még akkor is, ha nem több 0-5—0-75—T0 D-nál. Ez az asthenopia a körkörös sugárizom egyes szakaszainak compensatorikus görcsében gyökerezik és próbaüvegek feltevésével nem mindig oldható, úgyhogy a diagnosis érdekében esetleg scopolaminozás alatt kell a felnőtt beteget is megvizsgálni. Az ilyen astigmiás határesetek vizsgálatában nélkülözhetetlen a gondos skiaskopia, esetleg a cylinder-skiaskopia. A kisebb fénytörési hibák között különös figyelmet érdemel a pseudomyopia, mégpedig az az accommodatiós görcs okozta pseudomyopia, amelyben az alapfénytörés egész kisfokú túllátóság, mert emögött viszont orthoptikai ok rejtőzhet. Hiba volna ilyenkor a puszta diagnosisszal megelégedni, még nagyobb hiba a betegnek chablonszerűen concav üveget rendelni. Példakép említhetem a Lugossy tagtárs úr szívességéből látott esetet: A kisfokban hyperop 29 éves fiatalember 11 éve szenved pseudomyopiában, amelyet külföldön évek előtt felismertek, atropin-kúrával kezeltek, majd mikor ez nem használt, concav cylinderes üveget kapott. Kitűnt a vizsgálatkor, hogy régi baloldali oblicpius superior-gyengesége van, amely rejtett convergentiát, sursumvergentiát okozott. A convergentia atropinozás után is megmaradt és távolra 2—14° közt váltakozott. Az accommodatiós görcsöt ez az erős összetérítés okozhatta, mert ahogy az alkalmazkodás kényszerű convergentiával, úgy az összetérítés kényszerű accommodatióval jár együtt. Megfelelő convex sphaero-prismás üveg a beteg panaszait erősen javította. Az ametropiák szemizomegyensúlyi vonatkozásainál fel kell említenünk a mesterséges szemizomegyensúlyi állapotokat, másszóval a fénytörési hibákat corrigáló dioptriás üvegek okozta változásokat az izomegyensúlyi helyzetben. Elsősorban a ferdén ülő vagy eltorzult szemüveg-keret hatásai tartoznak ide; ezek tulajdonkép decentrálódásból eredő különféle hasábos hatások, amelyek adott esetben asthenopiát idézhetnek elő. Mielőtt tehát egy asthenopiás betegnek új szemüveget rendelnénk, vizsgáljuk felül ebből a szempontból a régit; sokszor kiderül, hogy csupán a keretet kell kicserélni. E csoportba tartoznak még a myopok évekig viselt concav üvegjei. Igen gyakran tapasztaljuk, hogy a fiatalabb korban rendelt concav üveg idővel 0-5—T0—T5 D-val erősebbé válik a kelleténél, aminek vagy már eleve túllő
