Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
134 van szó, mely nemcsak az intracranialis, hanem előadó most folyó vizsgálatai szerint az egész vérkeringésnek is nélkülözhetetlen és fontos eleme. A keringés úgy az artériákban, mint a vénákban folytonos, de míg az arteriosus pulsus a szívtől függ, addig a venosus rendszer periódusos ürülése a mellkas szívásával függ össze. Előadó bemutatja a v. ophthalmica rendszerének a sinus cavernosussal való többszörös összefüggését és a v. jugularis int.-n át történő szívásos kísérletek alapján igazolja, hogy a v. ophthalmica és ezáltal a szemgolyó is a koponyái sinus-rendszer szívásának hatáskörébe tartozik. 3. A v. ophthalmica rendszere (4. ábra): Előadó röntgen-képeken demonstrálja, 2. ábra. Ember: Koponyaalap sinus-rendszere. Röntgen-kép felülről. A = Vv. ophthalmicae. B = Sinus sphenoparietalis. C = Sinus cavernos. D = V. jug. int. kezdete. E = Sin. sigmoid. hogy voltaképen nem egy, vagy két v. ophthalmicaval, hanem egy kisebb méretű úgynevezett orbitalis sinus-rendszerrel állunk szemben (2—3. ábra), mely a fissura orbitalis superioron keresztül a sinus cavernosussal áll összefüggésben. A v. ophthalmica rendszerén különösen jól látható, hogy az legalább hat-nyolcszorta tágabb méretű, mint az a. ophthalmica. Régi kérdése az agyerekkel foglalkozó kutatóknak is, hogy miért többszörösen nagyobb az agyi vénás rendszer, mint az ahhoz tartozó agyi artériák. Előadó vizsgálatai szerint a vénás rendszer többszörösen nagyobb voltának az az oka, hogy 4—5, esetleg több pulzus-hullám vérét kell a véna rendszernek felvennie, míg egy-egy belégzés leszívja a vénákban összegyűlt vért. A percenkénti pulzusszám ugyanis négy-ötszörte több, mint a belégzés száma. Előadó be
