Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
125 BEL- ÉS KÜLFÖLDI HÍREK A tudományos kutató munka elismerése hazánkban A „Szemészet“ első számának megjelenése óta nagy horderejű változás következett he az ország tudományos kutatóinak helyzetében. A napilapok már bőségesen és a tény jelentőségének megfelelő hangsúlyozással beszámoltak arról, hogy Magyarország minden érdemleges tudományos kutató munkái végző dolgozója, legyen az akár a szellemtudományoknak, akár a természettudományoknak munkása, április 1-től kezdve rendszeres fizetési pótlékban részesült, amely „pótlék“ esetenként a törzsilletmények 100—200—300°/o-át is meghaladja. A magyar tudomány története folyamán ez az első eset, hogy az állam ilyen nagylelkűen ítéli meg a tudomány munkásainak értékét és jelentőségét. A magyar népi demokrácia nem szavakkal és Ígéretekkel, hanem a megvalósítás olyan gyorsaságával, ami valaha elképzelhetetlen volt, rendszeresen és intézményesen biztosította a tudományos munka zavartalanságát. Ennek a rendezésnek a keretén belül 1919. évre orvosi kutatások céljaira hatmillió forintot irányoztak elő, ezer orvos 10 millió forintnyi tudományos pótdíjban részesült s minden remény meg van rá, hogy az ötéves terv keretén belül ezek az összegek még emelkedni fognak. Csak azok, akik maguk is átélték a kezdő klinikai és kórházi évek sorvasztó nyomorúságát, vagy azok, akiknek lelki szemei látni képesek az elmúlt századok talentumainak gondban és nélkülözésben felőrlődött tömegét, — azok tudják igazán felfogni ennek a kormányzati cselekedetnek a horderejét. Az emelkedő életnívó azonban olyan helyzetet teremt, ami intenzívebb kutató munkásságot tesz lehetővé. A „Szemészet“ olvasói és munkatársai közül eddigi tevékenységük elismeréseképpen s további munkájuk zálogaként számosán kerültek magas tudományos statusba s meg vagyunk győződve arról, hogy a szemészet tudományának magyar kutatói még fokozottabb munkáival s még értékesebb teljesítménnyel fogják szolgálni a tudomány haladását, a betegek javát, az igazi humánumot s azt a magyar Hazát, amelynek népe új világot épít a régi helyén: szebb, boldogabb és emberibb világot! Svájci szemésztársaság 39. nagygyűlése, Bern, 1946. szept. A nagygyűlés anyaga az Ophthalmologies 1947. 4'5. számában jelent meg. Canaliculus szűkület megoldására Bangerter anastomosist készít a conjunctivazsák és saecus közt. A kötőhártya kaparékában észlelt eosinophilia az allergiás conjunctivitis jele (Bourquin): ez általában független a vér eosinophiliájától. A präauricnlaris adenopathia korai jele az atypusos vernalisnak; antihistaminkezelés eredményes. A zürichi klinika anyagán Huber számol be a vér-csamokvízgát szerepéről a fluorescein permea-
