Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
10 5. A chorioidea erei. A chorioidea ereire vonatkozó készítményeim alapján az irodalomban jól ismert adatok mellé csupán a következőket kívánom kiemelni. -V lamina vasculosa durvább és a lamina capillarium (choriocapillaris) finom ágai nem egyszerű érhálózatok, hanem a vv. vorticosae kettős gyökérzetét képezik (20. ábra). A kívül fekvő finom érhálózat képezi az első gyökérzetet, mely a corp. cavernosum környéki (peripheriás) zónájához hasonlóan a sz,em benyomásának emelkedésekor a rostos tokhoz (selerához), mint tunica albugiineahoz préseltetik, s így lezárja a vér útját a vastagabb gyökerek és a vv. vorticosae törzsei felé. A hosszan elnyúló és ugyancsak a sclera felszínével párhuzamosan futó durvább vénák hasonlóan nyomást szenvednek a belnyomás növekedése 15. ábra. Fehér nyúl: összekötő zóna (a) vékony erekkel a corpus ciliare (b) és a chorioidea (c) között. által. Az a körülmény, hogy a v. vortic. törzse is kifejezetten ferdén fúrja át a selerát, szintén a zárás szolgálatában áll. A vv. vorticosae így hármas záró berendezéssel bírnak: 1. hajszálérhálózatuk, 2. tan gentialisan futó durva gyökereik és 3. ferdén átfúródó törzsük útján. Ha jól megfigyeljük a tökéletesen injiciált chorioideát, akkor jól felismerjük, hogy Voltaképen a lamina choriocapillaris finom erei is sok apró v. vorticosát képeznek (21. ábra, b), s ezek összefolyásából lesznek a durvább ágak. A v. vortieosák tehát többszörösen is be vannak rendezkedve a gyors és pontos záródásra. Semmi jelét nem találtam annak, hogy a vv. vortic. törzse megszűkülne valamely helyen s így tarthatná vissza a vért. Ilyen szűkülésre a most leírt hármas záró berendezés mellett nincs is szükség. Emberben a chorioidea hatsó pólusa (a n. optic, körül) lezárt, míg Nuel és Benoit szerint a hátsó pólus házinyúlban fontos felszívódási hely. Teljes injectio esetén az emberi szem hátsó pólusán jól demonstrálható a sclera állományában a Zinn-féle koszorú (21. ábra), melyről rejtett fekvése miatt egyelőre nem tudjuk, hogy van-e valami fontos gyakorlati jelentősége a normális, vagy a kóros keringési viszonyok között, avagy egyáltalán nincs.
