Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

8 dánunk, hogy a corp. cil. mindkét rendszere elsősorban úgynevezett második capillaris rendszerből áll. Különbség a proc. és plex. cil. rend­szerei között az, bogy az előbbibe lényeges leszűkülés nélkül (5—7. ábra), míg az utóbbiba apró ágakra oszolva ömlőnek be az íris vénái (13—14. ábra). í. A processus és plexus ciliaris levezető útjai. Számottevő különbség van e két rendszer lefolyása tekintetében is. A proc. cil. erei sokszoros fonatképződés után elvékonyodás nélkül húzódnak hátrafelé a chorioidea rendszerébe (5., 6., 7. ábra), míg a plex. cil.-ból két irányba folyik le a vér. Az erek egy része ismét erősebb ágakba szedődve ugyancsak a chorioidea rendszerébe fut, más­részük azonban az episcleralis fonat felé folyik le, Mielőtt ezen utóbbi összefüggéseket leírnám, meg kell még említenem, hogy házinyúlban a proc. cil. és a chorioidea jellegzetesen vastag rendszere között egy jól kifejezett vékony ú. n. összekötő zóna látható (15. ábra c). Ugyanezt az összekötő zónát emberi készítményeimben is többször láttam, bár ezek embernél túlnyomórészt párhuzamos erek, melyek sem fonatot, sem számottevő capillaris hálózatot nem alkotnak, s ezáltal minden eset­ben jól megkülönböztethetők úgy a corp. cil. rendszereitől, mint a tulajdonképeni chorioidea ereitől. A corp. cil. rendszerei az összekötő zóna által nemcsak elkülönülnek a chorioidea hálózatától, hanem bizo­nyos fokig megszűkül lefolyásuk a chorioidea felé, ami a proc. cil. tág' érrendszerére nézve a vese — glomerulus vas efferensére emlékeztet, mely szőkébb, mint a glomerulusba befolyó vas afferens. 12. ábra. Az art. eil. longa eloszlása, a = 13. ábra1, eil. longa, b = ágak a plexus ciliarishoz, c= Ember (újszülött): Iris-vena (a) ágak a proc. ciliarishoz, cl = ágak az iris- dcltaszerű bctorkolása a plexus hez, e = proc. ciliares. Pupillaris szél alul. ciliarisba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom